A szudétanémet Seisser család egy cseh fürdővároska, Velichovky mellett gazdálkodik. A középbirtok jövedelmét visszaforgatva fejleszti vállalkozását, amely fűrészmalommal, melegházi konyhakertészettel bővül az idők során. Seisser úr régi vágású gazda, aki személyesen irányítja, szervezi a munkát, szigorú atyaként felügyeli a munkásait. Még korpulens alkatával is a Hyppolit, a lakáj Steiner urára emlékeztet, oldalán úrhatnám feleséggel és három leánygyermekkel. A papa jövőképe odáig terjed, hogy a lányok válasszanak maguknak alkalmas férjet, aki majd átveszi a gazdaság vezetését. Csakhogy az elkényeztetett fruskák már nem parasztpolgár férjre vágynak: a legidősebb Lili egy cseh fogorvost választ, és Prágában éli világát, Ria egy német származású bankfiúhoz megy, míg a harmadik lány, Edita már nem adja alább birodalmi német katonatisztnél. A derék Seisser úr fiaként szereti a cseh orvost, berzenkedik a bankfiú ellen, és kifejezetten ellenzi a porosz katonát, aki az első világháború veteránjaként túlkoros a húszéves lányhoz, de az unokák születése megbékíti. A birtok gondját meg maga a nagybetűs történelem veszi le a válláról: 1945-ben cseh szomszédai és alkalmazottai megszabadítják minden ingóságától, majd kitelepítik az egész családot Németországba.
Jan Sikl rendező Forgács Péterhez hasonló mozgóképi leletmentést végez Csehországban, az általa alapított Privát Filmarchívumban. Tárgyszerűbb módszerrel dolgozik magyar kollégájánál, beéri azzal, hogy a talált képet tényközlő, magyarázó szöveggel látja el. A Velichovky királya újdonságát a falusi, paraszti élet eleven megidézése adja.
