Film

Az Olli Mäki legboldogabb napja nemrég az Európai Filmakadémia díjátadóján győzedelmeskedett. A szerelmes bokszolóról szóló fekete-fehér, finn film rendezőjével Karlovy Varyban beszélgettünk.

Mi késztet egy 25 éves angol fiatalembert arra, hogy négy évvel az események után áldokumentarista stílusú rövidfilmet forgasson az 1956-os forradalomról? Az 1961-ben bemutatott The Forgotten Facesben angol szereplőkkel, angol helyszíneken játszódik le a forradalom – a rendezőt 18 perces amatőr filmje keletkezéséről kérdeztük.

Új filmje, A martfűi rém a Kádár-korszak egyik hírhedt bűn­ese­téről, egy hamisítatlanul szocialista sorozatgyilkosságról szól az ártatlanul elítélt gyanúsított és a tettes szemszögéből elmesélve.

A Bosszú trilógia és benne az Oldboy világhírű dél-koreai rendezője új filmmel jelentkezett. A szobalányt csütörtöktől vetítik a mozik. Skype-oltunk vele.

Úgy kellene a múltunkról beszélni, olyan szabadon és nyíltan, mint a gyökértelenséget hirdető amerikai klezmerzenészek, mondja Bereczki Csaba, a Soul Exodus című dokumentumfilm rendezője. A producer-rendezővel, aki egyébként a Filmalap nemzetközi kapcsolataiért is felel, a belső emigrációról, az álidentitásokról és a disznóhúsról beszélgettünk.

Kerekes Vica akkorát veszekszik Trill Zsolttal, hogy utóbbi szívrohamot kap. Vagy mégsem? Mindenesetre régen láttunk ennyire zagyva tévéfilmet.

A Toni Erdmann hősnőjét alakító Sandra Hüllert Lipcsében értük el Skype-on, hogy a női humoristáktól Dieter Bohlenig sok mindenről beszélgessünk.

A közkeletű vélekedések szerint a Balkán, s benne Bosznia, zavaros, veszélyes hely. Szenvedélyes, az erőszak minden dialektusát anyanyelvi szinten beszélő, nemcsak egymásra, de önmagukra is veszélyes, békétlen népek lakják, akik képtelenek múltjuk traumáin felülemelkedni.