Még a remek Kerekes Vica sem tudja megmenteni az új tévéfilmet

  • Gera Márton
  • 2016. december 13.

Film

Kerekes Vica akkorát veszekszik Trill Zsolttal, hogy utóbbi szívrohamot kap. Vagy mégsem? Mindenesetre régen láttunk ennyire zagyva tévéfilmet.

Van a Tranzitidőnek nagyjából két-három perce, amikor elhisszük, hogy itt valami komoly dolog fog történni, és esetleg egy minőségi tévéfilmet kapunk. Azonban ez a pár perc a film legelején van, amikor a vad szex előtt a pénzes vállalkozó és a szép kis szerető olyat veszekednek, hogy a fal adja a másikat, hogy aztán jöjjön a jó szeretkezés meg a kevésbé jó szívinfarktus, és a néző végképp azt érezze: mostantól közel egy órán át magára van hagyva.

Trill és Kerekes

Trill és Kerekes

Fotók: Facebook/Tranzitidő

Mert ritka nagy zagyvaság ez az egész; és a rendezőnek, Almási Rékának biztosan volt valami koncepciója is, ám ezt most nem igazán látni. Látni helyette a manapság már kicsit sem elmés cselekménybeli húzást, hogy a halott férfi csak félig halott, „az élet és a halál mezsgyéjén kezd lebegni”, és közben olyan szép mondatok hangzanak el, mint a „szembe kell nézned önmagaddal”. Lehetett volna talán egy kellemes kis (kamara)dráma a Tranzitidő, mert amúgy alig mozdulunk ki egy vidéki házból, de ez még nem ok arra, hogy az élet nagynak beállított kérdéseiről elmélkedjen idegtépően hosszan Trill Zsolt és Dér Zsolt. Utóbbi egyébként a „Segítőt” játssza, és e titulus megmagyarázását inkább nem is vállalnánk.

A Tranzitidő vállalja, és az utolsó jelenetben előállnak a magyarázattal, a meglepetéssel, ami egy huszadrangú bohózatocskában talán elég jól is mutatna, de miután a néző kemény perceket szenvedett végig, igen elkeserítő, hogy csupán az derül ki, a szívinfarktus mégsem annyira szívinfarktus, a szép kis szerető pedig mégsem annyira ártatlan.

false

 

Fotó: Facebook

Próbálkoznak azért a színészek, Trill Zsolt például a tévéfilm végére már nem is annyira merev, mint az első pillanatokban, de mit tudna szegény tenni, ha ostobábbnál ostobább mondatokat adnak a szájába? Kerekes Vica ugyanakkor olyan könnyedséggel mozog a képernyőn, olyan bájosan mondja el a szövegét, mintha éppen egy nemzetközi szuperprodukcióban volna. Csak hát közben a film jelentős része emlékeztet: ez közel sem egy szuperprodukció.

M5, december 10.


Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.