Film

A Francia Filmnapokon (április 15-26.) mutatják be a Kóristákat is jegyző Christophe Barratier dalos kedvű történelmi múltidézését, az 1936-ban játszódó Külvárosi mulatót. A rendezővel a film főszerepét játszó városban, Párizsban beszélgettünk.

Huszonkét év Kaposvár, kilenc év Katona József Színház, több mint ötven filmszerep. A Mázli és a héten moziba kerülő Prima Primavéra című filmekben nyújtott alakításáért az idei szemlén a legjobb színésznek járó díjat vehette át.

Április 18-án a Gödör Klubban rendezik meg az 5. Magyar Képregényfesztivált. Ennek apropóján Futaki Attilával beszélgettünk, akinek Nikolényi Gergely szövegéhez festett fotórealista pszichohorrorja, a Spirál (a fesztiválon átadandó Alfabéta-díj "kép-regény" kategóriájának egyik jelöltje) az elmúlt évek legnagyobb hazai eredménye a képregény műfajában.

Az idei Tavaszi Fesztiválon ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát az Amadinda együttes. A Rácz Zoltán, Váczi Zoltán, Holló Aurél és Bojtos Károly alkotta ütőegyüttes 1984-ben alakult, eddigi fennállásának eredménye a hazai és külföldi elismertség, számos lemez, s egyebek mellett Liszt-, Kossuth- és Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj. Mindezek mellett olyan muzsikusokkal dolgozhatott együtt, mint Eötvös Péter, Ligeti György, Kurtág György, John Cage vagy Steve Reich. Rácz Zoltánnal, a formáció vezetőjével beszélgettünk.

A 40. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb színésznő díját, s a korábbi TÁP színházas kísérletek után ismét egy különleges produkcióban látható. Március végén az AKKU-ban mutatták be, ebben a hónapban pedig a Sirályban játsszák Engi-Nagy Natália rendezésében az Édes Hús című darabot, amiben Júliát játszik Sophie Thompson brit színésznővel közösen. A művésznővel e különleges Shakespeare-adaptáció okán beszélgettünk.

Csókoljon meg a szája csókjaival a szája. Az Énekek énekének e mondata van olyan szép, hogy utána ne kelljen megszólalni. Zenét formázni belőle, az persze más, hiszen az maga a csók és maga a hallgatás. Meg még annyi minden. Tóth Evelin énekesnőnek és Hamid Drake dzsesszdobosnak - a Csókoljon meg... című lemezen (Hunnia Records, 2009) - ez a minden sikerült. Hogy milyen út végén? - arról beszélgettünk vele. Marton László Távolodó

Hétfőn halt meg, Los Angelesben. Kész mozitörténet az övé, közel százötven kísérőzenét komponált, a Holt költők társaságától a Bádogdobon át A napfény ízéig. A legjobbakkal dolgozott Viscontitól Hitchcockig, de érdekes módon mind a három Oscar-díját David Lean filmjeihez írt zenékkel szerezte (Arábiai Lawrence, 1963; Doktor Zsivágó, 1966; Út Indiába, 1985). Az idei berlini filmfesztivál 84 esztendős életműdíjasával, a filmzene Amerikába "szakadt" francia legendájával, Jean-Michel Jarre papájával Berlinben beszélgettünk. Szentgyörgyi Rita

A rangos nemzetközi karikatúraverseny, a World Press Cartoon egyik idei díjazottja, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Karikaturista Szakosztályának elnöke meglepő módon nemigen panaszkodik, noha beismeri: nem túl nagy manapság a karikaturista presztízse. A rendszerváltás óta tartó visszaesésnek, úgy gondolja, csak gazdasági okai vannak. Kovács Bálint

Klasszikus csodagyerek-történet az övé. "Az egyik kezében sütemény, a másikban játék, körös-körül pedig mikrofonok... és ez a gyermek minden kérdésre tudja a feleletet" - így tudósított a Madraszi Zeneakadémia újságja 1969-ben a kétéves (!) Ravikiran meghallgatásáról. Ezután évekre megkapja a zeneakadémia ösztöndíját. Ötéves korában már háromórás önálló koncertet ad énekesként, 12 évesen pedig az egész karnatikus (dél-indiai) zenei világot megdöbbenti azzal, hogy 325 rágát képes megszólaltatni 178 különféle tálában (ritmusciklus). A mutálás idején már a családi hagyomány részének számító húros hangszerre, a chitravinára koncentrál, amelynek a neve összekötődik a sajátjával. Tóth Szabolcs

Papíron minden rendben. Bár akadnak kisebb-nagyobb súrlódások, a család szép, főleg a nagylány, ő profin tud tízméteres magasságból fejest ugrani.

Időgépből a legszellemesebbet Michel Gondry mutatta be az időgépek bejegyzett fórumán, a moziban. Ez volt Az álom tudományában feltalált egy másodperces masina, amivel G.

Az üldöző - Viseltes zsánerben indított filmnél már az is öröm, ha a darab legalább kicsit eltér a sablontól, így aztán csak dicsérni lehet az első filmes Na Hong-Jin abbéli igyekezetét, hogy bemutatkozó munkája lehetőleg minél több ponton átírja a sorozatgyilkosok utáni hajszákat megéneklő thrillerek szabálykönyvét - de ennek a gyakorlatnak is vannak hátrányai. Az üldözőben nem azok, nem úgy és nem akkor gyürkőznek neki a problémáknak, mint az egyébként nyilvánvaló (hiszen meg is idézett) előképül szolgáló közelmúltbeli hollywoodi menetekben, de Na számára annyira fontos a meghökkentés, hogy a remek ötletek mellé a hihetőtől bántón távolra rugaszkodó fordulatokat is beletuszkol a rendelkezésére álló százhúsz percbe.

Első filmjével, a 101 Reykjavíkkal több mint meggyőző bizonyítékát adta, hogy Izland is rajta van a filmes világtérképen. Tavaly a Vérvonal című krimijével Hullámtörők díjas lett a Titanicon, ahová idén mint zsűrielnök és a programban szereplő Fehér nászéjszaka rendezője tér vissza. Köves Gábor