Más férfiak rebarbarája

Pataricza Eszter szinkrondramaturg

Film

Pataricza Eszter alighanem a magyar szinkronszakma legismertebb és legelismertebb fordítója, olyan szinkrontrófeákkal, mint a Vészhelyzet, a Szex és New York, vagy A Gyűrűk Ura trilógia. Amellett, hogy mindmáig aktív szinkronos, az HBO művészeti vezetőjeként a csatorna valamennyi sorozatának szinkronjáért is ő felel.

narancs.hu: Mennyire lehet szerzői műfaj a szinkron?

Pataricza Eszter: Vannak olyan kollégáim, akiknek a stílusát tíz perc után felismerem, és nyilván ők is az enyémet. Sok jellegzetes szavam származik például a saját gyermeknevelési tapasztalataimból. Ilyen például a „prücsök”, azt valószínűleg én honosítottam meg még a kezdet kezdetén. A Három férfi és egy mózeskosárban debütált. De így lett A kis hableány című rajzfilmben a hal neve Hablaty. Visszatérő fordulatom gyerekfilmekben a „Szép álmokat, bajuszos angyalokat!”. Ez onnan jött, hogy a lányom mindig bajuszos angyalokat rajzolt.

narancs.hu: Más szinkrondramaturgoknak mik a védjegyeik?

PE: Heltai Olgát például rögtön felismerem, neki ugyanolyan viperanyelve van, mint nekem. És a Szex és New York fordítása remek alkalom volt, hogy kieresszük ezt a női viperanyelvet. Annak idején ketten kezdtük a sorozatot fordítani, embert próbáló feladat volt, amikor már egy órája másról sem szólt a diskurzus, mint valami nyuszifülű önkielégítő eszközről, esetleg egy táska- vagy cipőmárkáról. Ha valakivel felváltva fordítasz, sosem lehet biztosan tudni, hogy kompatibilis lesz-e a két fordítói stílus, de nekünk egyeztetnünk sem kellett, annyira zsigerből jött mindkettőnknek, hogy hogyan osztják a lányok egymást, a külvilágot, a pasikat. Három évadot csináltunk meg belőle, aztán abbahagytuk, mielőtt végképp megcsömörlöttünk volna a Jimmy Choo cipőktől és a vibrátorok kimeríthetetlen tárházától.

narancs.hu: Néha a fordításokban is felüti a fejét a túlzott egyénieskedés. Mindenki hallott már bratyizós szövegeket, amikor a fordító hazabeszél, és helyi példákkal helyettesíti a nálunk nem túl ismert külföldi személyeket.

PE: Az ilyet én tűzzel-vassal irtom. Az nagyon szűk látókörű megoldás, amikor valaki csak konkrét magyar utalással tud egy ilyen helyzetet áthidalni. Volt olyan is, hogy egy magyar politikus nevét keverték bele egy amerikai filmbe. A Robin Hood, a fuszeklik fejedelmében szerepelt direkt politikai utalás, talán Torgyán nevét csempészték a szövegbe. Az ilyesmi mindig megütközést kelt bennem. De nekem is volt ilyen esetem, a Dr. Dolittle második részénél a marketingeseknek az az ötletük támadt, hogy a Heti hetes tagjai adják a  filmben szereplő állatok hangjait. Mondták, hogy operáljam össze a Heti hetest a Dr. Dolittle-lel. Az azért elég érdekes feladvány volt. Azt hiszem, odáig jutottam, hogy a kicsihuszár valahol belekerült a szövegbe.


Fotó: Sióréti Gábor

 

narancs.hu: Gyakran megesik, hogy a fordító túlmegy a szöveghűség határain?

PE: Ez nehéz ügy, mert időnként mást diktál a te egyéni stílusod, és mást kér a megrendelő. Előfordul, hogy azt mondják, legyen túlhajtottabb vagy durvább a szöveg. Az persze megint egy magyar nyelvi sajátság, hogy a fuck és a shit szavaknak, melyek az angolban szinte a teljes káromkodásspektrumot lefedik, a magyarban ezerféle értelme, durva és enyhébb jelentése is lehet. Teljes mértékben a fordító egyéni toleranciáján, stílusán múlik, hogyan fordítja. A 70 százalékuk gondolkodás nélkül „bazd meg”-et fog írni, pedig széles a skála, a „fene egye meg”-től a „dugd fel”-en át a „baszódj meg”-ig sok minden lehet, az adott szituációtól függ, mi a helyes. A fordítónál a labda, ő választ, a forgalmazó meg eldönti, hogy az jó-e neki, vagy még durvábbat akar. A spanyol például kifejezéstárában sokkal durvább nyelv, mint a magyar. Számon is kérték már rajtam, hogy miért voltam visszafogottabb egy spanyol szövegnél. Persze, ha feliratot írsz, és szelektálnod kell az információk közt, akkor ha valaminek vesznie kell, inkább a káromkodást vágom le. Amit egy spanyolul értő úgy vesz le, hogy elfinomkodtam a dolgot. Egyébként a szakma egyik nagy kihívása, hogy tanulj meg színesen káromkodni.

narancs.hu: Kik az élen járók káromkodásban?

PE: Két régi dramaturg jut az eszembe. Az egyik Sipos Áron, a Woody Allen-filmek egykori szinkrondramaturgja, az ő nevéhez fűződik például a „bekaphatod az összes faszomat” klasszikus fordulata. A másik nagy virtuóz káromkodó Schéry András.

narancs.hu: Voltak megosztó szinkronjai?

PE: Hamarosan jön A Hobbit. Rettegve várom, mert A Gyűrűk Uránál megosztóbb filmet nem nagyon tudok elképzelni. Hosszas vitát folytattam például a Magyar Tolkien Társasággal, hogy a filmnek a rajongóknak vagy az átlagnézőnek kell-e szólnia. Az én dolgom az, hogy az átlagnézőt képviseljem, de ebben nem nagyon jutottunk dűlőre. Ahhoz például, hogy a regény híres mondata, az „Egy Gyűrű mind felett…” pontos szinkron legyen, bele kellett szuszakolni egy „és”-t is valahova. Hogy én ezért az egy „és”-ért mit kaptam! Mindennek elmondtak, csak szépasszonynak nem. Lábjegyzetet azonban nem lehet fűzni a szinkronhoz. A rengeteg dilemmához pedig még hozzájárult, amit a külvilág sosem lát, hogy egy olyan féltve őrzött filmnél, mint A Gyűrűk Ura, a fordító mivel dolgozik. Én A Gyűrűk Ura első változatát egy olyan kópiából írtam, ahol nem volt más, csak egy fekete képernyő, s ha valaki megszólalt, megnyílt egy kis ablak és egy szájat láttál.

narancs.hu: Bevett szokás, hogy a szinkronszínészek hasonló alkatúak, mint a vásznon szereplő kollégáik. Akadnak ellenpéldák?

PE: Egy bizonyosfajta hanghoz kell egy bizonyosfajta rezonanciadoboz, amiből az a hang kijön. Egy hatalmas, drabális figurának ezért sosem lesz a magyar hangja egy 150 centis, vékony, pici ember. Kivételek persze mindig vannak, és én azt élvezem a legjobban, amikor egy külsejében kihívásokkal küzdő színész szívdöglesztő szinkronszerepet kap. Amikor még sokat ültem stúdióban, több olyan felvételt is láttam, amikor a szinkronszínész szinte kivirult, megszépült, és nőtt vagy húsz centit, mert végre egyszer hősszerelmest játszhatott.

narancs.hu: Mindenképpen beszélnünk kell a híres melléfordításokról…

PE: Millió ilyennel találkoztam. Wo ist meine Brille? – kérdezte valaki egy német filmben, vagyis: Hol van a szemüvegem? Fordításban pedig: Hol vannak a brilljeim? Szerencsére nem én írtam. Nagyon szégyellem mind a mai napig, hogy a Jó reggelt, Vietnam!-ban a mine-t bányának fordítottam, miközben aknának kellett volna – ez akkor derült ki, amikor tíz évvel később megírtam a filmhez a feliratot. Van ilyen. Volt olyan természetfilm, amiben a busmanokról volt szó, és a fordító azt írta, hogy „a baszmancsok felütötték a fejüket”. De a legkedvesebb melléfordítás a rub another man’s rhubarb angol kifejezésre született, ami az első Batman filmben hangzott el, s a következőképpen szerepelt fordításban: „Nem megmondtam, hogy ne dörzsölgesse más férfiak rebarbaráját!” Elég plasztikus kép, noha a kifejezés mindössze annyit jelent, hogy „beleköpni valakinek a levesébe a csajozásnál”, „el a kezekkel a csajomtól”.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.