Film

Superworld

Film

Láthattunk az utóbbi időben néhány filmet német nyelvterületekről, melyek többnyire a vallásosság beteges torzulásaival foglalkoztak (Keresztút, A Hit paradicsoma), ám Karl Markovics filmjében a hit más fénytörésben jelenik meg.

A csendes osztrák kisvárosban élő bolti eladó, Gabi egy nap zumbáról hazaindulva különös hangokat kezd hallani, amitől egész más, szinte isteni perspektívából kezdi látni saját világát: madártávlatból tekint le a kényelmes fogyasztói társadalomba süppedt, geometrikus alakzatokban közlekedő, egyendobozkákban élő honfitársaira (ez gyönyörűen komponált felülnézeti nagytotálok használatára ad alkalmat). Markovics nem mulasztja el kritizálni a nyugati kapitalista társadalmat, de inkább az érdekli, hogy mi a hit korunkban. Végig lebegteti a kérdést, hogy vajon Gabi tényleg Istent hallja-e, vagy valaki mást. Tényleg egy felsőbb hatalom képviselője szól hozzá, vagy csak kezd megőrülni? Prófétává tette a vélt vagy valós hang, vagy egyszerű számkivetetté, akinek nincs helye a mai társadalomban (az egyik leghatásosabb jelenetben Gabi Jézusként toppan be egy csapat munkás kantinjába – ezt mindenki a maga módján értelmezheti)? Gabi nem volt boldogtalan kisszerű, monoton életében sem, de vajon így, megvilágosodva boldogabb lesz? Markovics szeretettel fordul banális hősnőjéhez, nem teszi nevetségessé odisszeáját, de azért a nézőre hagyja a döntést. Az erős, különös hangulatú kezdéshez képest a film második fele széttartóbb, a Superworld még így is különleges és gyönyörű film.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.