Sztupa és Troché ügyeltek a részletekre, a lovagok lándzsáján lobogó zászlókat is holland és német nemzeti színekre pingálták. Na de hogyan is juthatott fel Sztupa és Troché az ország házának legtetejére? Nos, úgy, hogy nevezettek - a magyar akcionista művészek körében általános szokással ellentétben - nem a Schiller Stiftunghoz fordultak a projekt megvalósítását elősegítő anyagi támogatásért, hanem egyenest a nyugatnémet titkosszolgálathoz, akik szívesen és bőkezűen áldoztak ilyesmire. Mondjuk a két szervezet ugyanabban a rózsadombi utcában székelt, csak az egyik egy fedett házban, míg a másik tetején még dolgoztak az ácsok, de ki törődött ilyesmivel nyáridőben. A vége az lett, hogy Sztupa és Troché ücsörögtek egy hordó pénzen, s agyaltak, hogyan is lopózhatnának fel a tornyokra, amikor drónok és lézeres biztber őrzi a parlamentet, s a kormányőr is bármikor seggbe lőhet, ha látja, hogy kúszol felfelé. Oda csak a denevérek jutnak fel esténként, mélázott Sztupa, akinek szokása volt esténként a Batthyányról elnézegetni a kivilágított épületet. Ez az - csapott a homlokára Troché -, meglesz ennek a pénznek a helye, és máris hívta Hollywoodot, s kérte a Batman c. film különleges effektekért felelős menedzserét, akinek köszönés helyett csak annyit mondott, hogy adja, fiam, a főnökét! Két hét múlva jelzés nélküli csomagot hozott a FedEx, amiben két olyan nagy tudású műdenevér lapult, amelyek nemcsak a két nemzeti válogatott színeit tartalmazó festékpatronokat tudták felvinni a magasba és felhordani a célobjektumra, de még azt is képesek voltak betanítani az összekent szerencsétleneknek, amit Cruyff és Beckenbauer mondtak egymásnak, amikor kezet fogtak Taylor bíró előtt a kezdő körben. Cruyff: "Zonder strijd geen overwinning." Beckenbauer: "Ein Junge, namens Gary, lässt ausrichten: du sollst ihm den Arsch küssen." A rézvitézek gyakorolták egy kicsit, amíg belejöttek, s közben kedvtelve nézegették magukat új ruhájukban a Duna tükrén, a két műdenevér pedig észrevétlenül visszaszállt az Adrián horgonyzó USS Ronald Reagan anyahajóra. Azóta, ha magas kedvük van odafent, az egyik csak annyit mond, hogy "Zonder strijd...", a másik máris kontrázik, hogy "Ein Junge...", s annyira röhögnek, hogy az a csoda, hogy egyikük sem esett még bele a Dunába. A tévé elől nem lehet beleesni semmibe.
Pénteken (8-án) este kilenckor magyar vonatkozású események szemtanúi leszünk az HBO-n, hiszen egy hazai kisnyugdíjas Londonországban vesz palira mindjárt két olyan messze földön hírhedt gengsztert, mint Vinnie Jones és Michael Madsen. Well, önök kitalálták, hogy a Magic Boysról és Koltai Róbertről beszélünk.
Szombaton viszont westernes napot tartunk a Dunán, mindjárt ebédre ott van például 1951-ből A bosszú völgye, melyben az ifjú Burt Lancester bontogatja szárnyait. Ez valami tanmese az ismert és szeretett kulisszák előtt a rossz testvérekről, akik közül az egyik (persze Burt) jó, de mostoha. Valamivel különb lesz ugyanitt este A hatalom ára, ami a makaróni-szakosztályt képviseli 1969-es dátummal, s a csatorna a nemrégiben autóbalesetben távozó Giuliano Gemmára emlékezik vele. Stílszerű az lett volna, ha lelövik az indiánok, de kinek van ebbe beleszólása.
Vasárnap még letolunk egy erős hazait, ugyancsak a Dunán, ugyancsak kilenckor: Emberek a havason. Ezt nem kell bemutatni, igen, Nyirő József kisprózáiból készült, és jó film. Jut eszembe, mindjárt kezdődik a havas szezon, Söldenen legalább már túl vagyunk.
Csütörtökön nagy emberek kis marhaságai: Mondvacsinált hős, Kék Villám és A belső ember (a Film+ és a tv2 műsorán). Ezeké' nem érdemes tévét tartani.
