Újabb magyar film lett Oscar-jelölt
Testrol_es_lelekrol1709.jpg

Újabb magyar film lett Oscar-jelölt

  • narancs.hu
  • 2018. január 23.

Film

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjéért izgulhatunk.

Bejutott a legjobb öt közé, azaz hivatalosan is Oscar-díjra jelölték a Testről és lélekről című filmet, melyet Magyarország nevezett a díjra. A jelöléseket decemberben szűkítették 92 filmből kilencre, azóta lehet izgulni Enyedi Ildikó filmjéért, mely tavaly már részesült komoly díjakban (például a berlini Arany Medve, Európai Filmdíj a legjobb női főszereplőnek).

A díjátadó március 4-én lesz.

A kategória többi jelöltje:

  • Szeretet nélkül (orosz)
  • Una mujer fantástica (chilei)
  • A négyzet (svéd)
  • The Insult (libanoni)

Emlékezetes, 1982-ben Szabó István nyert a Mephistoval ebben a kategóriában, 2016-ban a Saul fia nyerte meg a legjobb külföldi filmnek járó Oscart, tavaly pedig a legjobb rövidfilm kategóriában nyert a Mindenki, Deák Kristóf filmje.

Enyedi Ildikóval készült decemberi interjúnkat itt olvashatja:

„Egy zsákmányállat reflexeivel"

Legutóbbi munkája, a Testről és lélekről bezsebelt már egy csomó díjat: Arany Medvét, Arany Békát. A hétvégén az is kiderül, megkapja-e az Európai Filmdíjat. A Nemzeti Filmalapról, Andy Vajna ízléséről, következő filmjének, A feleségem történetének előkészületeiről beszélgettünk vele. Meg arról, milyen következményei lettek a Berlinalén adott híres interjújának.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.