Valamit visz a vizelet - Béres Dániel filmrendező, Fillenz Ádám operatőr

  • Szabó Mária
  • 2006. május 4.

Film

Kisjátékfilmjük, a Páternoszter Michael Haneke Rejtélyének kísérőfilmjeként megy a mozikban. Különleges teljesítmény: végig a páternoszterben van a kamera, és kifelé látunk.
Kisjátékfilmjük, a Páternoszter Michael Haneke Rejtélyének kísérőfilmjeként megy a mozikban. Különleges teljesítmény: végig a páternoszterben van a kamera, és kifelé látunk.

Magyar Narancs: Milyen volt így forgatni?

Fillenz Ádám: 2003 októberében forgattuk, 16 mm-es filmre, három nap alatt. Mivel a kamerát nem szabadott elmozdítani (szinte végig ugyanazt a képet látjuk), meg kellett várni egy kört, amíg körbement a páternoszteren, majd egy emelettel lejjebb mindig leállítottuk. A harmadik napra már az egész stáb profin használta.

MN: Bár nem úgy tűnik, de van vágás a filmben. Nem lehetett egy beállításban rögzíteni?

FÁ: Az őrületes cirkuszi bűvészmutatvány lett volna. A kórház minden emeletét be kellett volna világítani, ennyi lámpánk pedig nem volt - vagyis semmilyen körülmény nem engedte meg, így is három nap alatt éppen hogy be tudtuk fejezni.

MN: Számít ez a film megítélése szempontjából?

FÁ: Szerintem nem. Olyan, mintha egy snitt lenne, és ez a lényeg.

MN: És kiad egy sztorit...

Béres Dániel: Tulajdonképpen egy doppingteszt, az azzal kapcsolatos csalás és leleplezése körül zajlanak az események egy kórház különböző szintjein. Krimiszerű, szaladgálós-üldözős történet - és ahogy a páternoszter megy fölfele meg lefele, mindig csak kis, tíz másodperces jelenetfoszlányokat látunk - ezekből áll össze a sztori.

MN: És összeáll?

BD: Nem muszáj, hogy összeálljon, sőt mostanra már hat különböző történetváltozatot hallottam vissza nézőktől. Van olyan például, amely szerint egy őrült meg akar szökni a diliházból, most meg a legújabb az volt, hogy igazából nem is doppingteszt, tehát nem doppingszert csepegtetnek a vizeletbe, hanem éppen hogy egyfajta tisztítószert a már doppingos vizeletbe, ami pont a visszája az egésznek - de így is teljesen jól működik a dolog. Az biztos, hogy valami visszaélés történik a vizelettel, de hogy milyen irányba, az mindegy, ezért akár fel is cserélődik, hogy ki a jó és ki a rossz. Ezek izgalmas kérdések, engem legalábbis izgatnak, sokkal jobban, mint egy elsőre tökéletesen érthető történet.

FÁ: Az biztos, hogy nagyon kell figyelni. Van ugyan egy teljesen korrekt, kerek krimisztori, de valójában inkább a szerkezet és a látvány a lényeg.

MN: A történet tehát másodlagos?

BD: A forma fontosabb, illetve pont a film széttartása, nehezen összerakhatósága izgat engem. Felteszi azt a kérdést, hogy mitől értünk meg egy történetet, mi az, ami félrevisz, mi az, ami nem. Valószínűleg sokkal kevésbé sikeres így, mint egy egyértelmű történettel, de nem is biztos, hogy meg tudtam volna csinálni jól egy olyan filmet. Aki látja, ne akarja nagyon számon kérni rajta, hogy mi a történet, inkább vitesse magát a filmmel, illetve a lifttel...

MN: Nem ez az első és nem is a legutóbbi munkátok.

BD: Azóta elkészült még egy rövidfilmem, Hét hónappal később címmel, ami Dosztojevszkij Félkegyelműjének furcsa adaptációja - csak a legelső meg a legutolsó jelenetet használja fel, időben ugrálva a kettő között. Ezenkívül közösen csináltunk két dokumentumfilmet Andits Petrával, és mostanában fejezzük be a harmadikat, ami a Tour de France szurkolóiról szól.

FÁ: Nem éreztem úgy, hogy ez egy első kisjátékfilm lenne. Nekem a második komolyabb kisfilmem volt, azóta többet is készítettem, legutóbb pedig a Friss levegőt fényképeztem, amelyet Kocsis Ágnes rendezett - most kapott meghívást Cannes-ba a kritikusok hetére.

MN: Hogyan tovább?

BD: Készen van a nagyjátékfilm-forgatókönyvem első változata. És szeretnék Páternoszter 2-t is csinálni, egy még kevésbé történetközpontút. Az lenne a címe, hogy Kvantumugrás.

MN: Számít a főiskolai diploma hiánya?

BD: Önmagában nem zavar. Egyelőre nem érzem, hogy hátráltatna, lehet, hogy egyszer csak ki fog derülni, hogy mégis. Akkor zavarni fog. Sőt ahogy nézem a most végzetteket - sokkal jobb helyzetben nincsenek, mint én. Hiszen kaptam kétszer pénzt rövidfilmre. Majd akkor derül ki, ha nagyjátékfilmmel pályázok. Egyébként meg négyszer megpróbáltam, négyszer nem vettek fel. Most, ötödszörre már nem próbáltam meg.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.