Vicc, ami nincs – Itt az új magyar sorozat

  • Gera Márton
  • 2015. október 24.

Film

Megnéztük a butiquehotel.hu első részét, és le voltunk nyűgözve: egy komédiasorozat, amelyben egyetlen poén sem hangzik el.

Elég nehéz választ találni arra kérdésre, hogy miért is készült el a butiquehotel.hu, és egyáltalán, volt-e bármilyen célja a készítőknek azon kívül, hogy el lehessen mondani, megint elkészült egy magyar sorozat. Csak hiába minden, ha az a sorozat valahogy megmaradt a kilencvenes évek szintjén, és valamiért azt hiszi, az ostoba szóviccek után majd sorban állnak az ártatlan tévézők. Akik nyilván annyira ártatlanok, hogy azt is beveszik, hogy Hernádi Judit és Reviczky Gábor magabiztos ripacsságával szórakoztatni is lehet.

Ami azt illeti, nem lehet. A butiquehotel.hu első része elég jól megmutatja, mi történik akkor, ha a forgatókönyvírás minősége a Jóbarátok javítás: szóval a Barátok közt primitívsége és az Éjjel-nappal Budapest bornírtsága között lavíroz. Poén lesz abból, hogy a masszőrnő azt mondja, „úgy megmasszhatnálak”, ami talán pár korsó után még érthető szellemi teljesítmény, különben viszont teljesen ostoba gondolat. A helyzetekből nem születik semmi, ami érthető is, mert nincsenek olyan helyzetek, amiket egy komédia megkövetel: ahol értelmes dialógus alakulhatna ki, ott elintézik annyival, hogy az egyik szereplő bocsánatot kér, amiért firtatni merte a nő szerelmi életét. Minden jelenet a megúszásra épül, látszik, hogy néhány viccnek gondolt bugyutasággal mindent megpróbálnak elintézni, csak véletlenül se kelljen normális jeleneteket írni.

false

Közben meg azt is nehéz eldönteni, tulajdonképpen mi is akar lenni ez a sorozat. Néha olyan érzésünk van, hogy egyszerű szappanopera, máskor pedig a múlt század amerikai sitcomjait próbálja imitálni. Persze nagyon kevés sikerrel, holott nem lett volna ez olyan rossz, ha normálisan megcsinálják, a komédiasorozatnak ugyanis pont az a lényege, hogy nem kell nagy ötlet, bármilyen banalitásból születhetnek remek szituációk. A banalitás itt is megvan (a fiatal lány örököl egy szállodát, ami nyilván ramaty állapotban van, de kell a pénz, így a szállodának is működnie kell), csak a remek szituációk hiányoznak.

Sajnos, az operatőri munka sem igazán van a segítségünkre: nagyon úgy tűnik, hogy valamelyik riportműsor munkatársát hívták át, hogy vegye már fel a jeleneteket. A munkatárs pedig teljesítette a feladatot, és olyan lett az egész, mintha egy bejátszást néznénk a híradóból, ahol nincsen semmilyen beállítás, csak pár perc alatt leforgatták, amit kellett. Mondjuk, a butiquehotel.hu-t semmiképpen sem kellett volna leforgatni.

Vetítik szerda esténként 22.00-tól az RTL II műsorán

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.