Vicc, ami nincs – Itt az új magyar sorozat

  • Gera Márton
  • 2015. október 24.

Film

Megnéztük a butiquehotel.hu első részét, és le voltunk nyűgözve: egy komédiasorozat, amelyben egyetlen poén sem hangzik el.

Elég nehéz választ találni arra kérdésre, hogy miért is készült el a butiquehotel.hu, és egyáltalán, volt-e bármilyen célja a készítőknek azon kívül, hogy el lehessen mondani, megint elkészült egy magyar sorozat. Csak hiába minden, ha az a sorozat valahogy megmaradt a kilencvenes évek szintjén, és valamiért azt hiszi, az ostoba szóviccek után majd sorban állnak az ártatlan tévézők. Akik nyilván annyira ártatlanok, hogy azt is beveszik, hogy Hernádi Judit és Reviczky Gábor magabiztos ripacsságával szórakoztatni is lehet.

Ami azt illeti, nem lehet. A butiquehotel.hu első része elég jól megmutatja, mi történik akkor, ha a forgatókönyvírás minősége a Jóbarátok javítás: szóval a Barátok közt primitívsége és az Éjjel-nappal Budapest bornírtsága között lavíroz. Poén lesz abból, hogy a masszőrnő azt mondja, „úgy megmasszhatnálak”, ami talán pár korsó után még érthető szellemi teljesítmény, különben viszont teljesen ostoba gondolat. A helyzetekből nem születik semmi, ami érthető is, mert nincsenek olyan helyzetek, amiket egy komédia megkövetel: ahol értelmes dialógus alakulhatna ki, ott elintézik annyival, hogy az egyik szereplő bocsánatot kér, amiért firtatni merte a nő szerelmi életét. Minden jelenet a megúszásra épül, látszik, hogy néhány viccnek gondolt bugyutasággal mindent megpróbálnak elintézni, csak véletlenül se kelljen normális jeleneteket írni.

false

Közben meg azt is nehéz eldönteni, tulajdonképpen mi is akar lenni ez a sorozat. Néha olyan érzésünk van, hogy egyszerű szappanopera, máskor pedig a múlt század amerikai sitcomjait próbálja imitálni. Persze nagyon kevés sikerrel, holott nem lett volna ez olyan rossz, ha normálisan megcsinálják, a komédiasorozatnak ugyanis pont az a lényege, hogy nem kell nagy ötlet, bármilyen banalitásból születhetnek remek szituációk. A banalitás itt is megvan (a fiatal lány örököl egy szállodát, ami nyilván ramaty állapotban van, de kell a pénz, így a szállodának is működnie kell), csak a remek szituációk hiányoznak.

Sajnos, az operatőri munka sem igazán van a segítségünkre: nagyon úgy tűnik, hogy valamelyik riportműsor munkatársát hívták át, hogy vegye már fel a jeleneteket. A munkatárs pedig teljesítette a feladatot, és olyan lett az egész, mintha egy bejátszást néznénk a híradóból, ahol nincsen semmilyen beállítás, csak pár perc alatt leforgatták, amit kellett. Mondjuk, a butiquehotel.hu-t semmiképpen sem kellett volna leforgatni.

Vetítik szerda esténként 22.00-tól az RTL II műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.