Film

Vörös veréb

  • - kg -
  • 2018. április 8.

Film

Ványa sosem engedne el – rebegi szerény moszkvai paneljában, kicsiny orosz anyaszerepében Joely Richardson, olyan átéléssel, hogy szem nem marad szárazon. A mama lánya (Jennifer Lawrence) nemrég még a Bolsoj prímabalerinája volt, de most már – a Vörös Veréb Kém-szakmunkásképző gyors elvégzése után (tanfolyamvezető: Charlotte Rampling) – a csábítás fortélyaiban jártas kémnő. A nemes brit művészfamíliából származó színésznőnek biztos felrémlett egy régi Ványa bácsi a National Theatre-ből, nekünk meg a híres Három nővér-paródia, amiben Márkus László is meggyőzőbb orosz asszony volt. Megy ez a ványázás meg a 19-es villamos a filmben; a szomorú szemű szuperkémnőt Budapestre vezénylik, hogy a Komjádi mögötti megállóban és a medenceparton csábítsa el fürdőgatyában is aggódó tekintetű amerikai kollégáját. Ebbe a világképbe nem illenek a kozmopolita CAF-ok, Jennifer csakis régi vágású 19-esek előtt mutatkozik. A régi vilik és a szürke kisegítő személyzetet (ápolókat, smasszereket) alakító magyar epizodisták előtt még jobban ragyog a színésznő, ám mindeközben felrémlik a tévésorozatok felsőbbrendűsége, mert míg itt Jeremy Irons a főorosz, kisképernyőn (pl. McMafia) már oroszok is kaphatnak többmondatos orosz szerepeket. Itt azonban még műoroszok műkeménykednek a műspájzban, idézzük is gyorsan Woody Allent: „Részt vettem egy gyorsolvasó-tanfolyamon. A Háború és békét nem egészen 20 perc alatt olvastam el. Az oroszokról szól.” Sajnos, a madaras ügynökthrillerek mezőnyében is hátul végez a film, itt még mindig A keselyű három napja az első.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.