Film

Vörös veréb

  • - kg -
  • 2018. április 8.

Film

Ványa sosem engedne el – rebegi szerény moszkvai paneljában, kicsiny orosz anyaszerepében Joely Richardson, olyan átéléssel, hogy szem nem marad szárazon. A mama lánya (Jennifer Lawrence) nemrég még a Bolsoj prímabalerinája volt, de most már – a Vörös Veréb Kém-szakmunkásképző gyors elvégzése után (tanfolyamvezető: Charlotte Rampling) – a csábítás fortélyaiban jártas kémnő. A nemes brit művészfamíliából származó színésznőnek biztos felrémlett egy régi Ványa bácsi a National Theatre-ből, nekünk meg a híres Három nővér-paródia, amiben Márkus László is meggyőzőbb orosz asszony volt. Megy ez a ványázás meg a 19-es villamos a filmben; a szomorú szemű szuperkémnőt Budapestre vezénylik, hogy a Komjádi mögötti megállóban és a medenceparton csábítsa el fürdőgatyában is aggódó tekintetű amerikai kollégáját. Ebbe a világképbe nem illenek a kozmopolita CAF-ok, Jennifer csakis régi vágású 19-esek előtt mutatkozik. A régi vilik és a szürke kisegítő személyzetet (ápolókat, smasszereket) alakító magyar epizodisták előtt még jobban ragyog a színésznő, ám mindeközben felrémlik a tévésorozatok felsőbbrendűsége, mert míg itt Jeremy Irons a főorosz, kisképernyőn (pl. McMafia) már oroszok is kaphatnak többmondatos orosz szerepeket. Itt azonban még műoroszok műkeménykednek a műspájzban, idézzük is gyorsan Woody Allent: „Részt vettem egy gyorsolvasó-tanfolyamon. A Háború és békét nem egészen 20 perc alatt olvastam el. Az oroszokról szól.” Sajnos, a madaras ügynökthrillerek mezőnyében is hátul végez a film, itt még mindig A keselyű három napja az első.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.