Illúzióromboló hír: a spenót vastartalma nem is olyan extra magas, mint azt sokan hittük, és mint ami a gyerekekbe való lelkes tukmálását indokolja. Így is szuperegészséges, tele van sok vitaminnal és csupa jóval, fogyasztása tehát – vas ide, vas oda – mindenképpen indokolt.
A spenótkultuszt és Popeye, a félszemű tengerész (született 1929-ben, egy New York-i újság képregényének oldalain) spenótimádatát a történelem egyik legnagyobb matematikai bakija, egy rosszul elhelyezett tizedesvessző szülte. A történet – mint azt a Múlt-Kor magazin bő egy évtizede felidézte – az 1800-as évek végén kezdődött, amikor egy német kémikus, Erich von Wolf, sok más leveles zöldséggel együtt a spenót tápanyagtartalmát kutatta. Amikor azonban végső téziseit megírta, véletlenül eltévesztett egy tizedesvesszőt, így a spenót mellé tízszer nagyobb vastartalom került. A tévedésre csak 1937-ben derült fény, amikor valaki ellenőrizte az évtizedekkel azelőtt közzétett számokat.
A csorbát azóta is köszörülik: a spenót valódi vastartalmáról és az elírásról az elmúlt évtizedekben rendszeresen jelentek meg publikációk. A 20-as évek végén, 30-as évek elején Amerikában annyira népszerű lett Popeye karaktere, hogy a gyerekek 33 százalékkal több spenótot ettek (minden bizonnyal a képregény hatására), a spenóttrend pedig az egész világot meghódította. Tavasszal mindenesetre csodás friss spenótokat kapni a piacokon, de a fagyasztott (mindig a natúr, nem az ízesített!) sem ördögtől való. Alább jöjjön három tavaszi receptajánlat.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
