chili&vanília

Csicseri helyett csicsóka

Gasztro

Kevés tejszínnel, krémlevesként (pirított török mogyoróval és gombával a tetején). Magyarosan, rakottan, mint a burgonya (tojással, kolbásszal, tejföllel). Nyersen, lereszelve, mézes-mustáros vinaigrette-tel, almával és pirított dióval. Tócsniként, chipsként, rizottónak. A csicsóka külföldön az egyik legelegánsabb, legmenőbb téli szezonális zöldségnek számít.

Párosítják nemes halakkal, kagylókkal, homárral, gyakran libamájjal és szarvasgombával. A csicsóka (en: Jerusalem artichoke, fr: topinambour, de: Topinambur) eredetileg észak-amerikai származású, az indián törzsek által termesztett zöldség, amely csak a 17. század elején került Európába Samuel de Champlain francia felfedező közvetítésével. Európai népszerűsége hullámzott, a kezdeti lelkesedés pl. egy időben azért csökkent, mert a sorvadó ujjakkal való hasonlóság miatt lepra okozójának is gondolják. Külsőre ugyanis göcsörtös gumó, hasonlóan néz ki, mint egy gyömbér, de annál vaskosabb, és keresztben hajszálvékony csíkok szelik át. Az íze rendkívül markáns, a karalábéhoz és a spárgához is közel áll, sokszor az articsókáéhoz hasonlítják. Leggyakrabban pürét, krémlevest készítenek belőle, de nagyon finom tejszínesen, csőben sütve is. Az íze erős, sokan krumplival együtt készítik, hogy az némileg lágyítsa az ízét. Alább az egyik kedvenc elkészítési módomat ajánlom: humuszként. A klasszikus közel-keleti csicseriborsó-pürében helyettesítjük a csicserit csicsókával, az eredmény lenyűgöző. Hogy az élvezeteket még tovább fokozzuk, a csicsókát először sütőben megsütjük, íze így még intenzívebb és édesebb.

Sült csicsókahumusz nyúlmájjal és hecsedlivel

false

Hozzávalók (4 kis adag)

30 dkg csicsóka (pucolt súly, előtte kb. 50 dkg)

csipetnyi só

4 evőkanál olívaolaj

fél citrom

1 gerezd fokhagyma, reszelve

2 evőkanál citromlé

2 púpozott teáskanál tahini (szezámpaszta, kapható delikateszüzletekben)

2 dl leszűrt alaplé (vagy tej)

50 dkg nyúlmáj (vagy csirkemáj)

2 evőkanál liszt

só, bors

1 ág friss kakukkfű

sütéshez vaj

10 dkg hecsedli- (csipkebogyó-) lekvár

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A meghámozott csicsókát vékonyra karikázzuk, össszeforgatjuk az olívaolajjal, és egy tepsire szórjuk. Sózzuk, borsozzuk, megcsepegtetjük a fél citrom levével, és kb. 40 perc alatt teljesen puhára sütjük. Hozzáadjuk az olívaolajat, a reszelt fokhagymát, a citromlevet, a tahinit és az alaplevet (vagy tejet), majd botmixerrel vagy robotgépben teljesen simára pürésítjük. Sózzuk, borsozzuk. A nyúlmájat konyhai papírtörlővel leitatjuk, meghintjük kevés liszttel, majd habzó vajban pirosra sütjük a kakukkfűvel. A csicsókahumusszal és hecsedlilekvárral tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.