kertész lesek

Remíz

  • kertész lesek
  • 2018. július 28.

Gasztro

A BKV Budakeszi úti kocsiszínje, a Szépilona a legrégebbi budai remíz. 1870-ben építették a lóvasúti kocsiknak, amelyeket 25 évvel később villamosok váltottak fel, de azóta megállt itt az idő annak ellenére is, hogy a létesítményt többször felújították, kibővítették, és a járművek is egyre korszerűbbek lettek. Jelenleg már azokat a Tatra villamosokat tárolják itt, amiket az 1980-as évek elején szerzett be a BKV.

A remíz közelében a vendéglátóipar is kiteljesedett a Szép Ilona étterem és a Nagy cukrászda révén. A cukrászda a történelemkönyvekbe is bekerült, itt lőtték le Ságvári Endrét 1944-ben, minden bizonnyal ezért lett a háború után – s maradt egészen a rendszerváltásig – a neve Ifjúsági cukrászda. De 1992-ben új tulaj érkezett, aki étteremmé alakította át, és a Remíz nevet adta neki. Sokáig a legmenőbb helyek között emlegették, egy régi beharangozó szerint: „A Remíz a társasági élet egyik kedvenc helyszíne, ahová nem lehet úgy betérni, hogy az asztaltársaságokban ne tűnne fel néhány ismerős művész, író, politikus, újságíró, üzletember.”

Ma már szó sincs erről, de lepusztultságról sem beszélhetünk. Igaz, hogy a kilencvenes évekbeli építészeti megoldások fölött eljárt az idő, a bejáratnál álló téglából kirakott villamos is elég béna, de a kerthelyiségre nem panaszkodhatunk. A zongorista finoman bánik hangszerével, a felszolgálást is diszkrétnek mondanánk. Az étlap tartalma nem sokat változott 1992 óta, kizárólag hagyományos fogásokról olvashatunk, és van egy lávaköves fejezet is. A padlizsánkrémet (2120 Ft) átlagosnak mondanánk, magában is megállná a helyét, feleslegesen egészítették ki lila hagymával, paprikával és paradicsommal. A pirítós átlagon felüli. A gulyáslevesről (2980 Ft) sem mondhatunk mást: megfelelően fűszeres, a hús is príma, de az egész cucc erősen túlárazott. A borjú bécsi (3320 Ft) akkora, mint egy frizbi, de szerencsére nincs műanyag íze. Van annyira jó, hogy megérdemelné a krumplisaláta köretet, csakhogy olyat itt nem mérnek, kénytelenek vagyunk beérni a kissé csirizes krumplipürével és a kellemes, de ugyancsak túlárazott tejfölös uborkasalátával (880 Ft).

A túrógombóchoz (980 Ft) nem jár tejföl, de még prézli sem. Eperszörpben úszik három fehér labdacs, önmagukban ízetlenek, a gyümölcskoktélban émelyítők.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.