étel, hordó

Sport

  • ételhordó
  • 2012. március 2.

Gasztro

Csömöri út kettő is van Budapesten. A belvároshoz közelebbi - a zuglói - Újpalotára vezet, de a XVI. kerületi majdnem a település határáig tart. Talán egyszer a nagyközségbe is elmegyünk, most azonban a 152-es szám alatt ér véget az utunk, itt található ugyanis a környék gasztronómiai gyöngyszemeként emlegetett Sport, ami - honlapjuk szerint - nem kevesebb mint 48 éve áll a kedves vendég szolgálatára.

Mi tagadás, előítéletekkel felpakolva érkezünk a helyszínre, a sportvendéglő műfajáról ugyanis lesújtó véleményünk van. A képzeletbeli filmben nagydarab, nagy hangú, selyemmelegítős férfi a központi figura, arany ékszereinél csak a körötte ülő slepp tagjainak arckifejezése súlyosabb: ha viccet mond - röhögnek, ha elkomorul - sóhajtoznak. Ő a főnök, és úgy is nevezik, Főnök, esetleg valamilyen bácsi, sérülés miatt tört ketté a sportkarrierje, viszont elég ügyes volt, hogy a pálya közelében maradjon. Állandóan sztoriban van, ami a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy olyan szakácsa van, aki nem tud főzni. A főnök persze másképp látja: halálosan megsértődik, ha valaki kritizálni meri félkegyelmű alkalmazottja főztjét, és mivel egy sportvendéglőbe kizárólag törzsközönség jár, senki nem tenné kockára holmi mócsingos sertéspörkölt miatt a fontos barátságot. Sőt egy idő után már nemcsak mondják, de el is hiszik, hogy a konyha fergeteges.

Lehet, hogy valaha a Csömöri úti létesítmény is ilyen volt, most viszont még azt sem értjük, miért éppen így hívják. Pontosabban értjük, hiszen az út túloldalán hatalmas kiterjedésű sporttelep terül el, ám az "innenső" oldal a szokásos családi házas övezet, és a Sport annak ellenére ezt a világot testesíti meg, hogy látványra inkább barkácsolt faháznak látszik (nem az).

Odabent végleg lehasadhatunk a sportvendéglő hangulatról. Tipikus hazai étterem, megjegyezhetetlen díszletekkel, kedves személyzettel. A különteremben svédasztalos lehetőség is akad, ám úgy tűnik, ettől sem nagyobb az érdeklődés. A szombati ebédidő ellenére is csak két asztalnál ülnek.

Az étlapról rendelünk, a Jókai-bableves (980 Ft) kimondottan csalódást okoz: a bab túl kemény, a csülök szétfőtt, talán csak a fűszerezést okézhatnánk. Oké. Reméljük, a vadas kacsamáj (1990 Ft) már jobban sül el. A zsemlegombóc remekbe szabott, a máj se rossz, csakhogy az egész hőmérséklete inkább langyosnak mondható, így hát vigaszágon a mandulás jércemell kéksajt-salátával (2190 Ft) lesz a befutó: tipikusan olyan étel, ami még véletlenül sem szerepel komoly szakácskönyvben.

A reménytelennek látszó helyzetet végül a császármorzsa (590 Ft) menti meg: úgy látszik, a Csömöri úton a baracklekvár aranyozza be a napot.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.