30 milliárd forintnyi adót úszott meg Tiborcz István cége legálisan

  • narancs.hu
  • 2024. október 28.

Gazdaság

Egy 2017-es törvénymódosítás szinte olyan, mintha csak a BDPST-cégbirodalomra szabták volna.

A 24.hu gyűjtése alapján egy 2017-től hatályos törvénymódosítás tulajdonképpen „adóparadicsomi állapotokat teremtett” Tiborcz Istvánnak, ugyanis a miniszterelnök veje, illetve cégbirodalma elkerülheti a nyereség utáni adózást. Ezzel a kiskapuval a lap gyűjtése szerint minimum 30 milliárd forinnyi adózást úsztak meg. Tiborcz központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. – itt amúgy Orbán Ráhel, a kormányfő lánya a kreatív igazgató –  csak úgy szüli a pénzt:

2019 és 2023 között 48,4 milliárd forint nyereséget termelt, amiből 5,5 milliárdnyi osztalékot ki is vettek, miközben egy forintot sem fizettek be a költségvetésbe társasági adóként.

A gáláns adókedvezménnyel tudták lényegében nullára csökkenteni a miniszterelnök vejéék a nyereségadó-fizetési kötelezettséget: egy adótörvény-módosító csomag részeként lett hatályos az a szabályozás, hogy „a hazai vállalkozások a műemlék épületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújításánál a beruházási érték kétszeresével csökkenthessék az adóalapjukat”.

A 24.hu szerint ezt olyan cégcsoportok tudják igazán kihasználni, amelyeknek megfelelő ingatlanportfóliója és sok nyereséges leányvállalata van, valamint képes finanszírozni a műemlék-felújításokat. „Tiborczék birodalma pont ilyen: sorra vásárolta a műemlékingatlanokat, nem volt híján a hiteleknek, hiszen a kormány bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bőven adott kölcsönt, és céghálót is szőttek, melyet az ingatlanok adásvételét követve mozgattak”. A lap arra is kitér, hogy a NAV idén nyáron egy közérdekű adatigénylés nyomán nyilvánosságra hozta: 2018-2022 között „összesen 36,8 milliárd kedvezmény mozgott a cégek között, így egyértelműnek látszik, hogy a lehetőség első számú felhasználói Tiborczék voltak” ezzel a 30 milliárddal.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.