A Budapest Airport megerősítette: a kormány ajánlatot tett a reptérre

Gazdaság

A többségi tulajdonos reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren.

Megerősítette a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatának megtételét a Budapest Airport legnagyobb tulajdonosa, az AviAlliance nevű, német székhelyű légikikötő-kezelő hétfőn, ám azt is megjegyezte, reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren. A vállalat ugyanakkor jelezte, hogy a vételi ajánlatot nem az ő kezdeményezésére tette a magyar kormány. Hangsúlyozta, az AviAlliance hosszú távra gondolkodó befektető, és nagyon reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren.

Miután tavaly nyáron sikertelenül próbálkozott a budapesti reptér megvásárlásával a NER-közeli üzletember, Jellinek Dániel, az Indotek Group vezérigazgatója, a kormány májusban végén állt elő nyilvánosan az ötlettel, miszerint újraállamosítaná a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. Palkovics László korábban azt mondta, hogy a legjobb az lenne, ha az állam nemcsak szabályozóként, a fejlesztési források gazdájaként, stratégiaalkotóként, hanem tulajdonosként dolgozhatna a szolgáltatási színvonal emelésén. Ennek érdekében mi tennénk egy méltányos ajánlatot a reptér megvásárlására. Ha ez ebben a formában nem lehetséges, akkor a Magyar Állam többségi tulajdonát szeretnénk valamilyen módon visszaállítani.

Az innovációs és technológiai miniszter akkor és azóta se részletezte, mit is takar az a "valamilyen mód". Mint ismert, a repülőtér 75 százalékát 2005-ben adta 75 évre koncesszióba a Gyurcsány-kormány, míg a maradék 25 százalékot később már az Orbán-kormány adta el. A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 23,33 százaléka a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton tulajdona, a maradék 21,23 százalékot pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec nevű, ugyancsak kanadai nyugdíjalap birtokolja. A magyar államnak jelenleg nincs részesedése a 2005-ben privatizált budapesti repülőtérben.

Az AviAlliance, amely öt repülőtér, köztük Hamburg, Düsseldorf és Athén üzemeltetésében rendelkezik érdekeltséggel, elismerte, hogy Budapestet is súlyosan érintette a járvány, csakúgy mint minden európai repülőteret. Ennek ellenére a jelenlegi válság idején is folytattuk beruházásainkat a repülőtér infrastruktúrájába és működésébe, mivel hiszünk a gyors gazdasági fellendülésben és a hosszú távú növekedési potenciálban – közölte a vállalat.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.