Visszavenné a kormány a ferihegyi repteret

  • narancs.hu
  • 2021. május 28.

Belpol

A reptér a járvány előtt igazi pénzgyár volt, de most elképzelhető, hogy hajlanának az üzemeltetők az eladásra. 

Ismét többségi tulajdont szerezne a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cégben a magyar állam – írta a kormánypárti Magyar Nemzet.

A repteret üzemeltető Budapest Airportot (BA) 2005-ben, a Gyurcsány-kormány idején értékesítették, akkor 75 évre kötöttek koncessziós szerződést a külföldi befektetőkkel. A cikk szerint viszont a repülőtéri szolgáltatásokból származó szinte minden bevétel és jövedelem az új tulajdonosokat illeti meg, az állam mindössze az árbevétel fél százalékát kitevő éves vagyonkezelési díjban részesülhetne, de a Magyar Nemzet szerint a tulajdonos által végrehajtott repülőtéri fejlesztések finanszírozási kamatterhe miatt gyakran ebből sem látott egy fillért sem a hazai költségvetés. 

Az üzemeltető jelenlegi tulajdonosai között a szakmai befektető mellett profitorientált befektetési és nyugdíjalapok is megtalálhatók, amelyek a jelenlegi helyzetben nyitottak lehetnek az értékesítésre - a járvány miatt a reptér forgalma és bevétele is visszaesett, bár a Népszava tavaly arról írt, hogy a járvány előtt "igazi pénzgyár" volt  a ferihegyi repülőtér üzemeltetése: az elmúlt négy évben 70 milliárd forintnyi adózás utáni nyereséget zsebelhettek be a tulajdonosok. 

A Magyar Nemzet „iparági forrásokból” úgy értesült, a többségi tulajdon megszerzésének az előkészítése Palkovics László, az innovációs tárca vezetőjének a feladata lehet.

A Népszava 2020 novemberében arról is beszámolt, hogy csaknem egy éve Jellinek Dániel, az Indotek Befektetési Zrt. vezérigazgatója magyar és kisebb részben amerikai befektetők nevében ajánlatot tett a BA megvételére. A Bloomberg szerint az ajánlattevő konzorciumban a hírek szerint a részben állami tulajdonban lévő Mol Nyrt. is ott volt. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.