A lakások ilyen gyors drágulására nem számított senki

  • Narancs.hu/MTI
  • 2025. február 10.

Gazdaság

Budapesten már 1,17 millió az átlagos négyzetméterár a használt lakások esetén, több mint 9 százalékkal emelkedtek a lakásárak januárban. 

Több mint 9 százalékkal nőttek a lakásárak januárban az egy évvel korábbihoz képest, ami gyorsabb drágulás, mint amire számítani lehetett – közölte az ingatlan.com hétfőn az MTI-vel januári lakásárindexének adatai alapján.

Az ingatlanhirdetési portálon a kikerülő hirdetések számai alapján képzett lakásárindex azt mutatja: januárban az országos lakáspiacon 1,6 százalékkal emelkedtek az árak, ami a decemberi 0,8 százalékos drágulás duplája. A lakásárak emelkedése éves szinten 9,4 százalék volt januárban, a decemberi 7,8 százalék után.

Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint az utóbbi évek tapasztalatai alapján természetes az év elején a lakások átárazódása, ám az idén több ezer befektetési célú vásárló visszatérése extra keresletet és drágulást eredményezett, ami elsősorban a nagyvárosok lakáspiacain érvényesül. Balogh minden valószínűség szerint arra célzott, hogy a jól kamatozó állampapírok lejárata után többen most ingatlanba kívánnak fektetni, ez dobta meg a lakásárakat. 

A Debrecent is magában foglaló Észak-Alföld régióban 13, Budapesten pedig 12 százalékos volt az éves drágulás. Ezzel szemben a fővárosi agglomeráció legnagyobb részét nyújtó Pest megye csupán 5 százalékos éves áremelkedést produkált. 

Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára február elején elérte az 1,17 millió forintot, miközben a kínálat legolcsóbb negyedét kitevő lakóingatlanok esetében 903 ezer forint volt ugyanez az érték. A befektetői aktivitás miatt a fővárosi árak tovább emelkedhetnek, és a saját célra vásárlók egy része inkább az agglomerációs övezetek felé indulhat el az elemző szerint. 

A lakásárindex szerint a fővárosban a legdrágább városrész az V. kerület, ahol a használt lakások átlagos négyzetméterára megközelíti a 2 millió forintot. Ebben a kerületben az eladó lakások legolcsóbb negyedénél is 1,5 millió forint a lélektani árhatár négyzetméterenként. A széles kínálatot nyújtó kerületek közül a XIII.-ban az összes eladó használt lakás esetében 1,44 millió forint, a XI. kerületben 1,3 millió forint az átlagos négyzetméterár. A XV., XVII., XVIII., XX., XXI. és XXIII. kerületekben a választék legolcsóbb negyedét adó lakóingatlanoknál 700 ezer forint alatt maradt a négyzetméterár.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a használt lakások 882 ezer forintos átlagos négyzetméterárral szerepelnek a kínálatban, a legalacsonyabb áron elérhetőknél pedig 702 ezer forint a lélektani árhatár. Győrben az előbbiek 824 ezer forintos árával szemben az olcsóbb lakóingatlanokért legfeljebb 643 ezer forintot kérnek négyzetméterenként az eladók. Szegeden 792 ezer az átlag négyzetméterár, az olcsóbbak árszintje pedig 647 ezer forintnál alacsonyabban fekszik – közölték.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.