A társadalom jelentős része uniós szinten szegénynek számít - derül ki Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányából, amelyet a 444.hu ismertet.
A kutatás az európai helyzetről szól, és az derül ki belőle, hogy a kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Unió átlagához képest, Magyarországot kivéve, ahol az anyagi helyzet javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is.
A tanulmányból az is kiderül, hogy nagyon máshol van a szegénységi küszöb az egyes országoknál: azokat a háztartásokat szokták a küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. Az összuniós szegénységi küszöb nagyjából az olasz és a brit szegénységi küszöbbel esik egybe, a magyar viszont csak a 40 százalékát teszi ki. Az EU-ból csak Bulgária és Románia szegénységi küszöbe marad el jobban az uniós átlagtól, mint a magyar.
Az is kiderült, hogy míg a magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben, addig a többi, 2004-ben csatlakozott ország nagyobb ütemben tudott felzárkózni, a lengyelek például mostanra 40-ről elérték a 70 százalékot, a szlovákok a 60-at, a csehek a 80-at.
A tanulmány szerint pedig a magyarok több mint 75 százaléka él az uniós szegénységi küszöb alatt.
Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet, ahol ez 95 százalék felett van, de a régióban a cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50 százalék.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
