A magyarok több mint 75 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él

  • narancs.hu
  • 2021. július 27.

Gazdaság

Egy tanulmány azt vizsgálta meg, összeuniós szinten milyen a magyarok jövedelmi helyzete. 

A társadalom jelentős része uniós szinten szegénynek számít - derül ki Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányából, amelyet a 444.hu ismertet. 

A kutatás az európai helyzetről szól, és az derül ki belőle, hogy a kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Unió átlagához képest, Magyarországot kivéve, ahol az anyagi helyzet javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is.

A tanulmányból az is kiderül, hogy nagyon máshol van a szegénységi küszöb az egyes országoknál: azokat a háztartásokat szokták a küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. Az összuniós szegénységi küszöb nagyjából az olasz és a brit szegénységi küszöbbel esik egybe, a magyar viszont csak a 40 százalékát teszi ki. Az EU-ból csak Bulgária és Románia szegénységi küszöbe marad el jobban az uniós átlagtól, mint a magyar. 

Az is kiderült, hogy míg a magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben, addig a többi, 2004-ben csatlakozott ország nagyobb ütemben tudott felzárkózni, a lengyelek például mostanra 40-ről elérték a 70 százalékot, a szlovákok a 60-at, a csehek a 80-at. 

A tanulmány szerint pedig a magyarok több mint 75 százaléka él az uniós szegénységi küszöb alatt.

Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet, ahol ez 95 százalék felett van, de a régióban a cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50 százalék. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.