Az évtizedes termálmúlttal és kialakult külföldi vendégkörrel rendelkező Sárvár és Bükfürdő vagy a 30 éve egy gyógymedencés faluból az ország egyik legismertebb fürdővárosává alakult Zalakaros kivétel - igaz, e helyeken is megérzik a fizetőképes kereslet csökkenését. Nagy visszhangja volt télen az egyik zalakarosi wellness-szálloda akciójának, amikor 300 ezer forintnyi ötszázas, ezres és ötezres bankót szórtak a medencékbe a fürdőző vendégek közé. A közvéleményt megosztotta e szokatlan lépés, ám a szálloda igazgatója sikeresnek ítélte, és azt mondta, rendszeressé teszik a pénzszórást.
Míg az évtizedek alatt fürdővárosi arculatot öltő régi fürdőhelyek lépésről lépésre fejlesztettek és korszerűsítettek, a szempillantás alatt felzárkózni kívánó társak többnyire pórul jártak: az alapos gazdasági-hatékonysági számítások nélkül indított, átgondolatlan fürdőfejlesztés miatt számos település került a csőd szélére. A csábító uniós források megvoltak, csakhogy a megnyert pályázathoz akár 50 százalékos önrészt is fel kellett mutatni. A nehéz sorsú falvak és városkák, amelyek önmaguk fenntartását is alig bírják, emiatt kezdtek sok százmilliós hiteleket jegyezni - a fürdőépítés minimum milliárdos befektetés. A bankok pedig fizettek és jutalékot kaptak; olyan kistelepüléseknek is juttattak akár a település éves költségvetéséhez közelítő összegeket, amelyekről tudható volt, hogy nem lesznek képesek a hitel törlesztésére.
Az első Orbán-kormány idején életre hívott Széchenyi-terv pénzeiből egyre-másra nőttek ki a semmiből a hatalmas fürdőkomplexumok. A szocialistákhoz köthető Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vidékfejlesztési előirányzattal együtt több mint 316 milliárd forint állt rendelkezésre turisztikai célú fejlesztésekre. Az egészségturizmussal foglalkozó kormányzati elképzelések abból indultak ki, hogy Európa egyik legnagyobb kínálatát nyújthatnánk, hiszen hazánk termálvízvagyona Izland után a második legnagyobb a világon.
A fürdők tulajdonosai (legyen szó magánérdekeltségű vagy önkormányzati tulajdonban lévő komplexumról) pénzt, időt és energiát nem kímélve fejlesztenek, vállalkozó kedvüket a három éve tartó recesszió sem szegte. Termálnagyhatalom leszünk, ha beledöglünk is: az uniós és magyarországi támogatások tavaly meghaladták a százmilliárd forintot. Ahol fürdőfejlesztésről van szó, a pártok sem feszülnek egymásnak: ennek ékes bizonyítéka a siklósi termálfürdő építése (lásd: Végvári légvár, Magyar Narancs, 2012. február 9.). A településük fizetésképtelenné válásáért aggódó és nem egy esetben gazdasági érdekből, hatalmi szóval (feloszlatás, kizárás) eltávolított képviselők arra hívták fel a figyelmünket, hogy azokon a helyeken, ahol a fürdő politikai indíttatásból épült, az évek múltával leengedhetik ugyan a vizet a medencékből, de az adósság megmarad utána. Alighanem Budai Gyula elszámoltatási biztos asztalára kívánkozna, milyen szerepe volt Esztergom csődjében annak, hogy a fideszes Meggyes Tamás vezette önkormányzat 2004-ben négy és fél milliárd forintért 1200 nm vízfelülettel épített aquaparkot a Prímás-szigeten, miközben az elmúlt évek hasonló nagyságrendben épült fürdőinek építési költsége a megváltozott forintárfolyam ellenére is töredéke ennek az összegnek.
Az ország legeladósodottabb települése, a zalakarosi kistérségben fekvő Gelse minden egyes lakosára több mint egymillió forint adósság jut. A hírekben sokáig mintafaluként emlegetett aprócska településen - amelyet 20 évig Rácz József SZDSZ-es polgármester irányított - az elmúlt években több milliárd forint értékű beruházás valósult meg állami és európai uniós pályázati források felhasználásával.
Egy kis falu túl nagy álma
Köztük a 2008-ban megnyitott Gelsei Termálvölgy, a falu termál- és élményfürdő-komplexuma, amely összeépült az iskola pazar tanuszodájával. A helyi általános iskolát 2010-re a térség legkorszerűbb intézményévé fejlesztették, és felújították a település központját is. Most viszont minden önkormányzati vagyon eladó az 1100 lelkes faluban.
A 2010-ben megválasztott új önkormányzat a falu pénzügyi mérlegét megismerve hamar belátta a helyzet tarthatatlanságát, és adósságrendezési eljárást kért, amelyet a Zala Megyei Bíróság el is rendelt. A gazdálkodás miatt rendőrségi feljelentés is volt ismeretlen tettes ellen, az adóhivatal pedig az európai uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt kezdett vizsgálatot. Mint várható volt, a falu mintegy 80 hitelezője nem fogadta el az önkormányzat által tavaly nyáron felajánlott megközelítőleg 40 millió forintot az összesen kétmilliárd forintnyi adósság teljes kifizetése helyett. Ezután a törvényi előírásoknak megfelelően a bíróság pénzügyi biztost nevezett ki, aki megkezdte a falu vagyona, így az 1,3 milliárdra becsült, január óta zárva tartó termálfürdő értékesítését. A közeli ismert gyógyfürdők és a jelenlegi gazdasági helyzet miatt azonban eddig egyetlen vevő sem jelentkezett.
A hiteltörlesztésre tehát remény sincs. A helybéliek tehetetlenségükben nemcsak a korábbi polgármestert, de az önkormányzati képviselőket is hibáztatják. Utóbbiak közül ma is többen a testület tagjai; korábban amúgy minden fejlesztésről, pályázatról ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött a testület. A megahitelekből megszépült Gelse lakói remélik, hogy ezután is elszállítják a szemetet, működni fog az iskola és az óvoda, és a termálfürdőt sem vihetik el innen annak ellenére, hogy az önkormányzatnak sosem lesz akkora bevétele, amely valaha is lehetővé tenné a milliárdos hitelek kifizetését. A Gelsei Termálvölgy egyelőre zárva, honlapján azt ígérik, hogy március közepén ismét kinyit a komplexum.
Délen édent remélve
A klasszikus fürdőváros, Harkány ugyancsak a fürdője miatt adósodott el: az évente 1,5 milliárdból gazdálkodó kisváros 2006-ban 2,6 milliárd forint svájcifrank-alapú kötvényt bocsátott ki, hogy a fürdőcéget saját tulajdonába vegye - addig a fürdőrészvények fele Harkány, a másik fele a megye kezében volt. A frank-forint árfolyamváltozás miatt az akkor még 2,6 milliárdos adósság mostanra közelít az ötmilliárdhoz. A tavaly indult és 2027-ben lejáró, évi 320 milliós törlesztés végképp csődközeli helyzetbe taszította Harkányt, ezért ismét meghirdették eladásra a fürdő 35 százalékát. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya december óta nyomoz a harkányi önkormányzat korábbi gazdálkodása miatt; a folyamatban lévő eljárásnak jelenleg nincs gyanúsítottja. Információink szerint a 2010-es őszi választást megelőző időszak ügyeit vizsgálják, amikor Bédy István (Fidesz) irányította Harkányt. Bédy ma megyei közgyűlési képviselő, és a harkányi gyógykórház felügyelőbizottsági elnöke. Bár bizonyára nem ez okozta a brutális eladósodást, az ő idejéből maradt régi rendszert mára megszüntette az új városvezetés: korábban több száz, egész évben korlátlan belépésre jogosító VIP-belépőt osztottak ki évről évre az önkormányzati tulajdonú harkányi gyógyfürdőbe. A fontos személyek listáján számos fideszes, szocialista Baranya megyei képviselő, polgármester, rendőri vagy adóhivatali vezető is szerepel, de megtalálható rajta Mayer Mihály volt pécsi megyés püspök is.
Bármi legyen is a vizsgálatok eredménye, a nyakig eladósodott Harkány új vezetése egyetlen esélyének a fürdőfejlesztést tekinti, amihez viszont forrást kellett találni. Az önkormányzat csak így tudja a fürdőfejlesztésre elnyert több mint hárommilliárdos uniós pályázathoz szükséges önrész rá eső, mintegy 850 milliós részét kifizetni. Egyetlen jelentkező akadt, így aztán őt választotta a testület: a térségben - Tamásiban, Siklóson, Szekszárdon, Mohácson, Kisteleken, Kaposváron - több fürdőberuházásban, illetve szállodaépítésben érdekelt, jó referenciákkal rendelkező Aquaplus Kft.-t. (A cégről lásd a már hivatkozott siklósi tárgyú cikket, továbbá: Tükörként mutatja, Magyar Narancs, 2012. január 5.) Két hete az Imri Sándor független polgármester (akivel "Harkány a jobboldal bástyája maradt") vezette képviselő-testület egyhangúlag döntött arról, hogy eladja a Harkányi Gyógyfürdő Zrt. részvényeinek 35 százalékát 851 millióért; az Aquaplus kérésére átengedték a cégnek a vezérigazgatói kinevezés jogát is. A nyertesnek tíz napja van arra, hogy letegye a vételárat (vagy bemutassa banki ígérvényét). A város szeretné, ha a befektető valamelyik telkükön egy ötcsillagos gyógyszállót is építene, amely reményeik szerint lendületet adna az idegenforgalomnak.
A helybéli vendéglátósok mégis úgy vélik, a vezérigazgató kinevezésének joga azt jelenti számukra, hogy a szomszédos Siklóshoz és más településekhez hasonlóan - ahol ugyancsak az Aquaplus üzemelteti az élményfürdőt - itt sem engednek majd be helyi vendéglátóst. Aggódnak a további eladósodás miatt is: Siklóson az Aquaplusnak rég át kellett volna adnia a szállodát, de leállt a cég szálloda-beruházása Esztergomban is. Mohácson, ahol az Aquaplus 70 százalékban tulajdonos és egyben üzemeltető, szombatonként zárva tart a fürdő, Zalaegerszegen pedig kudarcba fulladt a szállodaépítés. Az ellenzők egyébként kizártnak tartják, hogy egymástól négy kilométerre megéljen két (Siklós, Harkány) hatalmas, sok milliárd forintból felépült gyógyfürdő és wellnessközpont.
György Zoltán, az Aquaplus tulajdonos-igazgatója a Narancs megkeresésére elmondta: a harkányi fürdőrész megvásárlásához szükséges 851 millió a rendelkezésükre áll, de 3-4 milliárdos fejlesztésben gondolkodnak. Eredetileg nem is akartak indulni Harkányban, "de láttam Siklóst, láttam Villányt és a borászokat, és hogy Harkány ennek a háromlábú széknek a törött lába". Az igazgató szerint a régiós beruházások megtérülését is veszélyeztetné, ha Harkány elesne a már megnyert uniós pályázati pénztől, sőt a fejlesztések elmaradása, a létesítmény rossz műszaki állapota és a hatalmas adósságállomány akár a nagy múltú fürdő bezárásához is vezethetne. Az igazgató szeretné megnyugtatni a harkányi vendéglátósokat: nyílt eljáráson hirdetik meg a fürdő területén az üzleteket, és aki a legtöbbet ígéri, az nyer. Azt is megtudtuk, hogy Siklós és Tamási jelentős összeggel tartozik a cégnek: ezekkel a városokkal 25 éves üzemeltetési szerződést kötött az Aquaplus, az első öt évben 0 forintot, majd Siklóson 800 milliót, Tamásiban pedig 470 millió forintot fizet éves bontásban.
Az ügyvezető igazgató szerint ha Magyarországon nem térül is meg, de vállalkozásfejlesztő hatása miatt jó egy településen a saját fürdő, és a svájci frank árfolyammegugrása nélkül nem lennének most eladási kényszerben egyes fürdővárosok. György Zoltán, akinek a cége az elmúlt években egymás után nyerte a közbeszerzési pályázatokat fürdőépítésre, illetve -rekonstrukcióra, a hazai fürdőpiac telítettségét firtató kérdésünkre azt a meglepő választ adta, hogy Magyarországon az utóbbi években túl sok termálfürdő épült. Meggyőződése ugyanakkor, hogy cége olyan minőségű, a megújuló energiák hasznosításával üzemelő, alacsony költségű fürdőket épített, amelyek állják a versenyt.
Devizakatasztrófa árnyékában
Az üzemeltetés és vendégszerzés lehetőségeit figyelmen kívül hagyó önkormányzatok sorában előkelő helyen áll Dunaújváros, amelynek szocialista vezetése a 2006-os önkormányzati választási kampány hajrájában, rendkívüli közgyűlés keretében döntött a fürdőberuházásról. A tavaly csődbe ment Vegyépszer cégcsoport híd- és magasépítéssel foglalkozó szakcége, a Mahíd 2000 Zrt. nyerte el a munkát - mindennemű fürdő- és gyógyászatiépület-építési ismeret és gyakorlat nélkül. A dunaújvárosi Aquantis Wellness- és Gyógyászati Központ fölhúzását önerőből, állami és uniós pályázati támogatás nélkül indította el az önkormányzat, amely aztán majdnem belefulladt az építkezés pénzügyi terheibe. Az időközben fizetésképtelenné vált Mahíd 2000 Zrt. kifizetetlen alvállalkozókat és befejezetlen építményt hagyott maga után.
Az anyacég Vegyépszer nehézségeit az elmúlt tíz évben az útépítési piac jelentős átrendeződése okozta. Az első Orbán-kormány idején valamennyi nagyobb állami útépítést elnyert Vegyépszer helyett mostanában a tízmilliárdos értékű beruházásokat főként a Közgép Zrt.-hez kötődő konzorciumok nyerték. (A cég tulajdonosai közé tartozott egykor Nyerges Zsolt, aki mások mellett Simicska Lajossal és Fellegi Tamással volt üzleti kapcsolatban. A céggel az elmúlt hónapokban számos cikkben foglalkoztunk a Narancs nyomtatott és online változatában.)
A dunaújvárosi fürdő négymilliárdos beruházását a CIB Bankkal kötött lízingszerződésnek köszönhetően sikerült befejezni. Ám tavaly nyáron, nem sokkal a nyitás után Dunaújváros új fideszes vezetése szerződést bontott a pénzintézettel, amivel évi 80 milliót spórolt meg a városnak. A fürdő üzemeltetését a bank vette át - amely aztán tavaly szeptemberben bizonytalan időre bezárta.
Más városok is - a teljesség igénye nélkül: Békéscsaba, Balatonszemes, Tatabánya, Marcali, Nagyatád, Barcs - horribilis adósságokat halmoztak fel a fürdőüzemeltetésből. Szigetvár bedőlésében döntő szerepe volt a 2007-ben épült, 1,2 milliárd forintos fürdőberuházás hiteleinek. Sikondán ugyancsak tönkrement a fürdőt felépítő - részben önkormányzati tulajdonú - vállalkozás. Szentgotthárdnak pedig - Nyíregyházához, Esztergomhoz és Siklóshoz hasonlóan - a svájcifrank-alapú kötvény okoz nehézséget, amit az élményfürdő megvalósítása érdekében bocsátott ki a város. Makón az idén átadott, közel négymilliárdból megvalósult Makovecz Imre tervezte fürdő, a Hagymatikum hiteleit 2013-tól kezdi el fizetni az önkormányzat. Ez a hitelösszeg a svájci frank erősödése miatt évi kétmilliárd forintnyi pluszköltség az idén 6,3 milliárdból gazdálkodó városnak. Ott viszont a január végi nyitás óta óriási az érdeklődés a Hagymatikum iránt, amelybe egyébként a világ legdrágább légtechnikáját építették be.
Egyelőre veszteséges a két éve átadott szegedi Napfényfürdő Aquapolis, Magyarország legnagyobb, 4400 nm vízfelületű élményfürdője, amely részben a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből finanszírozott hatmilliárdos uniós pénzből és 2 milliárd forintnyi önrészből épült. A kivitelezésénél egyébként nyoma veszett az alvállalkozói pénzek egy részének. Ugyanez megtörtént Kaposváron is, az alvállalkozók és munkásaik hiába tüntettek az Etalon Kft. kivitelezésében felújított fürdő előtt, nem jutottak hozzá jogos bérükhöz.
Világhír nélkül nem megy
Noha ma már sok befektető és tulajdonos szerint sem bír el több gyógy- és termálfürdőt az ország, a fürdőépítési biznisz virágzik. Érdemes ugyanakkor különválasztani azokat a létesítményeket, ahol a fürdő szálláshellyel párosul. Az ilyenekből ugyanis egyáltalán nincs túlkínálat. Kovacsics Imre, az országszerte hat fürdőt vezető Spa Holding Hungary ügyvezetője, az újonnan megalakult Nemzeti Fürdők Szövetségének elnöke szerint arra kell fölkészülni, hogy az önkormányzatok egyre kevésbé tudnak évi 50-300 millió forintot fordítani fürdőjük üzemeltetésére, a fürdőbezárási hullám akár folytatódhat is. Mindez persze érinti a fürdőre vagy annak környékére települt, zömében kis- és középvállalkozásokat is. A tönkrement fürdők a bankok kezébe kerülnek - és amennyiben a bank nem jut az általa folyósított hitelösszeghez, a sokszor milliárdos közpénzen épült fürdőt akár ötödáron is értékesítheti, már ha talál érdeklődőt.
A magas hitelkamatok mellett is számtalan probléma nehezíti a fürdőtulajdonosokat és -üzemeltetőket. Kovacsics Imre, aki egyben a Makói Hagymatikum és az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő igazgatója, úgy látja, a 18 százalékos kedvezményes áfakulcsot ki kellene terjeszteni a szállodák mellett a fürdőkre is. Már csak azért is, mert az idei áfaemelés miatt jelentős árkülönbség alakult ki a fürdők és a melléjük települt szállodák árai között. "Az új kormány meghagyta a szállodákra vonatkozó 18 százalékot, a fürdőkben viszont 27 százalékra emelte az áruforgalmi adót. Ez azért is ellentmondás, mivel a zömükben magántulajdonú szállodákkal szemben az állam az önkormányzat tulajdonában lévő fürdőtől 10 százalékkal több adót szed be." Márpedig - állítja - a fürdők éves szinten befizetett 5-600 milliós átlagbevételének 10 százalékából akár a fürdők felét is megmenthetnék.
Balneológia és közétkeztetésA Szeged melletti Sándorfalván bejegyzett Aquaplus Kútfúró, Kútjavító és Vízépítő Kft. a rendszerváltás évében kezdte működését, az elmúlt években azonban tevékenységének másik ágát erősítette: a felszínre hozott termálvíz energetikai hasznosítását. A sajtó többször megszellőztette az Aquaplus Kft. tulajdonosa, György Zoltán és a fideszes Bánki Erik, az Országgyűlés turizmussal foglalkozó bizottságának elnöke üzleti kapcsolatait. (Bánkinak alig van olyan megszólalása, amelyben ne hangsúlyozná a fürdőkultúra idegenforgalmi vonzerejét.) A képviselő 2006 szeptemberében 25 százaléknyi üzletrésszel tulajdonostársa lett György Zoltánnak az Aqua Holding Befektetési és Tanácsadó Kft.-ben. Bár az üzleti partnerek állítják, hogy a holdingnak nincs köze a kútfúró céghez, az Aquaplus az elmúlt tíz évben sorra kapta a megbízásokat a fideszes irányítású településektől. A HVG korábbi információi szerint a Csongrád megyei Kisteleken az Aquaplus tanuszodát és élményfürdőt épített, valamint szállodát üzemeltet. A cég Mórahalmon a termálvíz felszínre hozása után beszállt a stranddal szomszédos hotel működtetésébe, Zalaegerszegen elnyerte az önkormányzat tulajdonában lévő vízi csúszda és élménypark haszonbérleti jogát, Esztergomban pedig az önkormányzattal közösen alapította meg a vízművet üzemeltető kft-t. Az Aquaplus kapta azt a feladatot is, hogy világítsa át a pécsi vízművet, mielőtt a frissen megválasztott fideszes polgármester, Páva Zsolt kiakolbólította a francia befektetőt, a Suez Environnement-t. György Zoltán a Narancsnak elmondta: bár jó kapcsolatban van Bánki Erikkel, közös vállalkozásuk mindössze négy évig tartott. Romániában akartak terjeszkedni, a közös cég összes árbevétele 10 millió forint volt, de Bánki - részben az őt ért támadások miatt is - kivált a cégből. "Bánki politikai sikere nem kapcsolható ahhoz, hogy az Aquaplus nyílt közbeszerzési pályázatokon megrendeléseket nyer" - jelentette ki az Aquaplus ügyvezetője. Mint megtudtuk, Bánki Erik korábban a harkányi gyógyfürdő felügyelőbizottsági, majd igazgatótanácsának is tagja volt, míg Siklóson Bánki unokatestvérének tanácsadó cége készíthette el a fürdőberuházás előzetes tanulmányát. György Zoltán unokatestvére az ételkészítő, -szállító S-Food Gastronomy Kft. tulajdonosa, György Tamás. Az S-Food Gastronomy tulajdonában álló Hungast Kft. cége, a Hungast Esztergom nyerte például az esztergomi önkormányzat által fenntartott oktatási és nevelési intézmények, valamint a városi kórház közétkeztetési szolgáltatását tíz évre, de a cég egyre-másra nyeri a közétkeztetési tendereket a fideszes vezetésű városokban. A Hungast Kft. szállította az ételt a tavaly csődöt jelentett Pest megyei önkormányzat intézményeibe; ennek folyományaként a közel félmilliárdos tartozás fejében jelzálogjogot jegyezhetett be az üresen álló Budagyöngye Kórháznak a Tárogató út 84-90. szám alatti, 920 millió forintra becsült ingatlanegyüttesére. (Erről lásd: Jól kifőzték, Magyar Narancs, 2011. szeptember 1.) Az ingatlanra egyébként, mint az ügyvezető elmondta, nem tartanak igényt. Az árverezés március 14-én lesz. Múlt csütörtöktől pedig újabb milliárdos üzletet tudhat magáénak a Hungast Kft.: a pécsi közétkeztetési pályázaton a Hungast-Mecsek lett a befutó. |
