„A nyomásgyakorlásnak rengeteg eszköze van”
VoszkaEva_L1A9161_1250.jpg

„A nyomásgyakorlásnak rengeteg eszköze van”

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. szeptember 20.

Gazdaság

Mire megoldás a privatizáció? Jó gazda-e az állam? Hogyan alakult át az állami tulajdonról való gondolkodás a világban 2008 után és Magyarországon 2010 után? Ezeket a kérdéseket vizsgálja Az állami tulajdon pillanatai című tavaly megjelent gazdaságtörténeti kötet szerzőjét, Voszka Évát, a Szegedi Tudományegyetem tanárát kérdeztük. A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.

Magyar Narancs: Magyarországon 2010 után is volt egy nagy államosítási hullám, de erről azt írja, hogy ez nem kapcsolódik a 2008-as európai válságkezelő államosítások trendjéhez.

Voszka Éva: Magyarországon a bankok állami tulajdonba vétele nem olyan válságkezelés volt, mint Nyugat-Európában. A magyar állam 2008 után átmeneti segítséget adott ugyan két banknak, de nem ez volt a jellemző. Késve és más indokok alapján kezdtek államosítani. Az állam szerepfelfogása változott meg gyökeresen nálunk 2010 után.

MN: Egy cikkében az 1945 utáni államosításokhoz hasonlította ezt a folyamatot.

VÉ: Csupán abból a szempontból, hogy először a stratégiai iparágakban kezdtek államosítani. A lépték viszont meg sem közelíti az 1945 utáni államosítások mértékét. (...) A Fidesz-kormány nem azt vallja, ami a privatizáció alapelve, hogy az állam rossz gazda, hanem azt, hogy bizonyos területeken szükség van állami tulajdonra. Elsősorban stratégiai cégekre, tehát az állam nem engedheti ki a bankok, az energetika egészét vagy a közszolgáltatások nagy részét a kezéből. De államosították például a tankönyvkiadást is, ami nemzetgazdasági szempontból elhanyagolható ugyan, de a kormánynak kulturális-ideológiai szempontból stratégiai fontosságú.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: A tulajdonjogok újraelosztása nem mindig volt békés 2010 után sem, elég, ha a pécsi vízműre vagy a trafikokra gondolunk. Vállalkozói szempontból nem jár kiemelt kockázattal, hogy az állam bármikor elveheti a korábban felépített céget?

VÉ: Ez a kockázat kisebb vagy nagyobb mértékben mindig fennáll Európában. Volt, amikor kisajátították a magántulajdont, most már inkább megvásárolják, hiszen a rendszerek változnak. A pécsi vízmű esete egy kezdeti próbálkozás volt, aztán a kormány úgy döntött, hogy nem ez a célravezető módszer. Persze a nyomásgyakorlásnak mindenféle más eszközét be lehet vetni. Ilyen például a megrendelések leállítása vagy a hatósági vegzálás. Ha különböző szabályozási eszközökkel, például különadók bevezetésével vagy rezsicsökkentéssel leszorítják a nyereséget, akkor a tulajdonos úgy dönthet, hogy inkább kiszáll, és alacsonyabb áron is eladja cégét.

A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.

Előfizetésre és digitális vásárlásra itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?