„A nyomásgyakorlásnak rengeteg eszköze van”
VoszkaEva_L1A9161_1250.jpg

„A nyomásgyakorlásnak rengeteg eszköze van”

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. szeptember 20.

Gazdaság

Mire megoldás a privatizáció? Jó gazda-e az állam? Hogyan alakult át az állami tulajdonról való gondolkodás a világban 2008 után és Magyarországon 2010 után? Ezeket a kérdéseket vizsgálja Az állami tulajdon pillanatai című tavaly megjelent gazdaságtörténeti kötet szerzőjét, Voszka Évát, a Szegedi Tudományegyetem tanárát kérdeztük. A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.

Magyar Narancs: Magyarországon 2010 után is volt egy nagy államosítási hullám, de erről azt írja, hogy ez nem kapcsolódik a 2008-as európai válságkezelő államosítások trendjéhez.

Voszka Éva: Magyarországon a bankok állami tulajdonba vétele nem olyan válságkezelés volt, mint Nyugat-Európában. A magyar állam 2008 után átmeneti segítséget adott ugyan két banknak, de nem ez volt a jellemző. Késve és más indokok alapján kezdtek államosítani. Az állam szerepfelfogása változott meg gyökeresen nálunk 2010 után.

MN: Egy cikkében az 1945 utáni államosításokhoz hasonlította ezt a folyamatot.

VÉ: Csupán abból a szempontból, hogy először a stratégiai iparágakban kezdtek államosítani. A lépték viszont meg sem közelíti az 1945 utáni államosítások mértékét. (...) A Fidesz-kormány nem azt vallja, ami a privatizáció alapelve, hogy az állam rossz gazda, hanem azt, hogy bizonyos területeken szükség van állami tulajdonra. Elsősorban stratégiai cégekre, tehát az állam nem engedheti ki a bankok, az energetika egészét vagy a közszolgáltatások nagy részét a kezéből. De államosították például a tankönyvkiadást is, ami nemzetgazdasági szempontból elhanyagolható ugyan, de a kormánynak kulturális-ideológiai szempontból stratégiai fontosságú.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: A tulajdonjogok újraelosztása nem mindig volt békés 2010 után sem, elég, ha a pécsi vízműre vagy a trafikokra gondolunk. Vállalkozói szempontból nem jár kiemelt kockázattal, hogy az állam bármikor elveheti a korábban felépített céget?

VÉ: Ez a kockázat kisebb vagy nagyobb mértékben mindig fennáll Európában. Volt, amikor kisajátították a magántulajdont, most már inkább megvásárolják, hiszen a rendszerek változnak. A pécsi vízmű esete egy kezdeti próbálkozás volt, aztán a kormány úgy döntött, hogy nem ez a célravezető módszer. Persze a nyomásgyakorlásnak mindenféle más eszközét be lehet vetni. Ilyen például a megrendelések leállítása vagy a hatósági vegzálás. Ha különböző szabályozási eszközökkel, például különadók bevezetésével vagy rezsicsökkentéssel leszorítják a nyereséget, akkor a tulajdonos úgy dönthet, hogy inkább kiszáll, és alacsonyabb áron is eladja cégét.

A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.

Előfizetésre és digitális vásárlásra itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).