A Postától vett ingatlant Schmidt Mária cége

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. május 5.

Gazdaság

Az Üllői út 114-116 a BIF Nyrt. többségi tulajdonába került.

A Schmidt Mária és családja többségi tulajdonában lévő Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) részesedést vásárolt a Magyar Postától a budapesti Üllői út 114-116. szám alatt található épületegyüttesben.

A BIF a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden jelentette be, hogy május 5-én ingatlan adásvételi szerződést kötött a Magyar Posta Zrt.-vel az Üllői út 114-116. szám alatt lévő ingatlan 511/1000 tulajdoni hányadának megvásárlásáról.

A közlemény szerint a társaság a sikeres tranzakcióval közel 13 ezer négyzetméter hasznosítható területet szerez meg, a tranzakció zárásának várható időpontja május 20.

A Magyar Posta tavaly nyáron hirdette meg eladásra az Üllői út 114-116. szám alatt található épületegyüttesét. A felújításra szoruló hat épületegység közül négy, a teljes ingatlan területének 59 százaléka volt az állami cég tulajdonában, a fennmaradó részt a BIF birtokolta, amely elővásárlási joggal rendelkezett.

A Világgazdaság akkori információi szerint két változatban, illetve méretben, 1,6 vagy 1,2 milliárd forintért kínálták eladásra az ingatlant, a hirdetményben feltételként szerepelt az ott működő 100-as posta helyiségeinek visszabérlése három évre.

A cég idén februárban egyébként 8 622 900 eurónak (azaz körülbelül 2,8 milliárd forintnak) megfelelő forint összegű kölcsönt kapott az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól - a hitel ingatlanvásárlási célú, 10 éves futamidejű, fix kamatozású forinthitel.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.