A Magyar Narancs e heti lapszámában arról olvashat, hogyan csorbítják az önkormányzatok mozgásterét a koronavírus-járvány miatt hozott kormányzati válságintézkedések és a 2021-es költségvetés. Részletek az elemzésünkből:
Tíz éve folyamatosan csökken az önkormányzati autonómia, ez a tendencia pedig felgyorsulni látszik. Az önkormányzatok legfontosabb bevétele az iparűzési adó. Ezért az ipa-változások komolyan érintik a legtöbb települést, a szabályok pedig úgy alakultak, hogy idén és jövőre is rosszul járnak az önkormányzatok.
Először azzal kellett szembesülniük, hogy az ipa bevallási (és megfizetési) határidejét a kormány a járvány miatt kitolta szeptember 30-ra. Ez azonban csak azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyeknek a bevallásuk alapján adót kell fizetniük. Azoknak a társaságoknak viszont, melyeknek visszatérítés jár, maradt a május végi határidő. Az önkormányzatoknak tehát csak ősszel lesz bevételük az iparűzési adóból, a visszatérítést viszont már nyáron teljesíteniük kell. Ez komoly problémát okozhat azoknak az önkormányzatoknak, ahol nincs tartalék, és az ipa-visszatérítéseket a befolyó adókból szokták kifizetni, hívta fel a figyelmünket egy települési önkormányzatnál dolgozó, ezért névtelenséget kérő adószakértő.
Még jobban fájhat egyes önkormányzatoknak a 2021-es költségvetés egyik félmondata, amiből a még be sem nyújtott adótörvények változására lehet következtetni. Eszerint megszűnhet az ipa decemberi feltöltése, azaz az érintett cégeknek csak májusban kellene adót fizetni. Mivel az év végi feltöltés a legalább 100 millió forint árbevételű cégekre vonatkozik, ez a nagyobb városok legnagyobb bevételi forrásának féléves csúszását hozná. Ami komoly likviditási gondokat okozhat a településeknek a Narancsnak nyilatkozó adószakértő szerint. „Nem valószínű, hogy véletlenül került volna be ez a mondat a törvénybe. Korábban az adótörvények benyújtása megelőzte a költségvetés benyújtását, hiszen az adók alapozzák meg a költségvetést. Az idén azonban ez valamiért fordítva történik” – fogalmazott az adószakértő. Azt is hozzátette, hogy noha az év elején a minisztérium már belengette a decemberi feltöltési kötelezettség eltörlését, mindenkit meglepetésként ért, hogy ez a mondat be is került a költségvetési javaslatba.
A költségvetés tervezete szerint számottevően emelkedik az önkormányzatok által befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke. Ezt a terhet jövőre több önkormányzatnak kell befizetnie. A fizetendő összeget egy bonyolult képlet alapján számítják ki, és ebben több a buktató; például a 2021-ben befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértékét a 2019-es bevallásokból kell kiszámítani. Ám míg a tavalyi egy viszonylag jobb év volt magasabb bevétellel, az idén és jövőre feltehetően lényegesen alacsonyabb lesz a vállalkozások bevétele, így a valójában befolyó adó mértéke is.
Tovább nehezíti az önkormányzatok helyzetét, hogy a hozzájárulás mértékét nem a ténylegesen befolyó ipa alapján számolják ki, hanem hogy mennyi a településre eső adóalap. Az önkormányzati kedvezményeket nem veszik figyelembe a szolidaritási hozzájárulás kiszámításakor.
Az önkormányzatok helyzetéről szóló teljes cikket a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában olvashatják.
Előfizetésre és digitális vásárlásra itt van lehetőség.
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
