Az adószabályokkal teheti tönkre a kormány az önkormányzatokat
Screenshot_2020-06-03_at_18.08.37.png

Az adószabályokkal teheti tönkre a kormány az önkormányzatokat

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. június 4.

Gazdaság

A jövő évi költségvetés tetemes pénzeket von el az önkormányzatoktól, de a legfájóbb az adószabályok átírása.

A Magyar Narancs e heti lapszámában arról olvashat, hogyan csorbítják az önkormányzatok mozgásterét a koronavírus-járvány miatt hozott kormányzati válságintézkedések és a 2021-es költségvetés. Részletek az elemzésünkből:

Tíz éve folyamatosan csökken az önkormányzati autonómia, ez a tendencia pedig felgyorsulni látszik. Az önkormányzatok legfontosabb bevétele az iparűzési adó. Ezért az ipa-változások komolyan érintik a legtöbb települést, a szabályok pedig úgy alakultak, hogy idén és jövőre is rosszul járnak az önkormányzatok.

Először azzal kellett szembesülniük, hogy az ipa bevallási (és megfizetési) határidejét a kormány a járvány miatt kitolta szeptember 30-ra. Ez azonban csak azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyeknek a bevallásuk alapján adót kell fizetniük. Azoknak a társaságoknak viszont, melyeknek visszatérítés jár, maradt a május végi határidő. Az önkormányzatoknak tehát csak ősszel lesz bevételük az iparűzési adóból, a visszatérítést viszont már nyáron teljesíteniük kell. Ez komoly problémát okozhat azoknak az önkormányzatoknak, ahol nincs tartalék, és az ipa-visszatérítéseket a befolyó adókból szokták kifizetni, hívta fel a figyelmünket egy települési önkormányzatnál dolgozó, ezért névtelenséget kérő adószakértő.

Még jobban fájhat egyes önkormányzatoknak a 2021-es költségvetés egyik félmondata, amiből a még be sem nyújtott adótörvények változására lehet következtetni. Eszerint megszűnhet az ipa decemberi feltöltése, azaz az érintett cégeknek csak májusban kellene adót fizetni. Mivel az év végi feltöltés a legalább 100 millió forint árbevételű cégekre vonatkozik, ez a nagyobb városok legnagyobb bevételi forrásának féléves csúszását hozná. Ami komoly likviditási gondokat okozhat a településeknek a Narancsnak nyilatkozó adószakértő szerint. „Nem valószínű, hogy véletlenül került volna be ez a mondat a törvénybe. Korábban az adótörvények benyújtása megelőzte a költségvetés benyújtását, hiszen az adók alapozzák meg a költségvetést. Az idén azonban ez valamiért fordítva történik” – fogalmazott az adószakértő. Azt is hozzátette, hogy noha az év elején a minisztérium már belengette a decemberi feltöltési kötelezettség eltörlését, mindenkit meglepetésként ért, hogy ez a mondat be is került a költségvetési javaslatba.

A költségvetés tervezete szerint számottevően emelkedik az önkormányzatok által befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke. Ezt a terhet jövőre több önkormányzatnak kell befizetnie. A fizetendő összeget egy bonyolult képlet alapján számítják ki, és ebben több a buktató; például a 2021-ben befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértékét a 2019-es bevallásokból kell kiszámítani. Ám míg a tavalyi egy viszonylag jobb év volt magasabb bevétellel, az idén és jövőre feltehetően lényegesen alacsonyabb lesz a vállalkozások bevétele, így a valójában befolyó adó mértéke is.

Tovább nehezíti az önkormányzatok helyzetét, hogy a hozzájárulás mértékét nem a ténylegesen befolyó ipa alapján számolják ki, hanem hogy mennyi a településre eső adóalap. Az önkormányzati kedvezményeket nem veszik figyelembe a szolidaritási hozzájárulás kiszámításakor.

Az önkormányzatok helyzetéről szóló teljes cikket a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában olvashatják.

Előfizetésre és digitális vásárlásra itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.