Az április-júniusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban megjelennek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 25 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, tavaly júniushoz képest pedig 92 ezerrel. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal, egy év alatt 1,9 százalékponttal emelkedett.
Az inaktívak száma jelentősen, 84 ezer fővel csökkent májushoz képest, a korábban munkahelyüket elvesztettek nagy része ugyanis - a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően - aktívan kezdett munkát keresni és közülük 58 ezren el is kezdtek dolgozni. További 25 ezren azonban - annak ellenére, hogy aktívan kerestek munkát, és 2 héten belül munkába is tudtak volna állni - nem találtak munkalehetőséget.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma június végére 376 ezerre, az egy évvel korábbihoz képest 51,6 százalékkal nőtt.
A tavalyi második negyedévhez képest
- a 15-24 éves munkanélküliek száma 44 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 4,0 százalékponttal, 14,7 százalékra emelkedett. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki;
- a legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt;
- az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,6 százalékos volt.
A legmagasabb, 7,0 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A legnagyobb változás Dél-Alföldön következett be, ahol a ráta értéke 2,7 százalékponttal, 5,5 százalékra emelkedett - közölte a KSH.
