136 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma

  • narancs.hu
  • 2020. május 27.

Gazdaság

Közel 4 százalékosra nőtt a munkanélküliség.

56 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat.

A 2020. február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer fő volt. Áprilisban átlagosan havi 4 millió 386 ezer főt foglalkoztattak, ami az előző hónaphoz képest 73 ezer fővel, tavaly áprilishoz képest pedig 136 ezer fővel kevesebbet jelent.

  • 2020-ban február és április között az egy évvel korábbi adatokhoz képest a foglalkoztatottak létszáma 1,2 százalékkal alacsonyabb.
  • Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók és a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma egyaránt 21 ezer fővel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 14 ezer fővel csökkent.
  • A 15–64 évesek közül 4 millió 352 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a foglalkoztatási ráta összességében 69,2 százalék volt.
  • A 15–64 éves férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 27 ezer fővel, 2 millió 403 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 76,5 százalékra csökkent, míg a 15–64 éves nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 42 ezer fővel, 1 millió 950 ezer főre, a foglalkoztatási ráta pedig 0,7 százalékponttal, 61,8 százalékra mérséklődött.
  • A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 274 ezer fő, a foglalkoztatási ráta 27,4 százalék volt.
  • Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében tapasztalta a KSH a legjelentősebb változást: a foglalkoztatottak száma 61 ezer fővel, 3 millió 376 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal, 82,4 százalékra csökkent.
  • Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 702 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta azonban 2,5 százalékponttal, 58,5 százalékra emelkedett.
  • A 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 74,5 százalékra csökkent.
  • Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,5, a nőknél 66,5 százalék.
Foglalkoztatási ráta alakulása

Foglalkoztatási ráta alakulása

KSH

Közel 4 százalékos munkanélküliség

A 2020. február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 174 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 19 ezer fővel, a 2019. áprilisihoz képest pedig 29 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal, egy év alatt 0,7 százalékponttal emelkedett.

  • 2020 február és április között az egy évvel korábbi adatokhoz képest a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 92 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt.
  • A nők esetében a munkanélküliek száma 83 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalékra emelkedett.
  • A 15–24 éves munkanélküliek száma 35 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,2 százalék volt. A munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki.
  • A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,5 százalékra nőtt, az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,1 százalék volt.
  • A munkanélküliség átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 25,7 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

2020 áprilisában a munkanélküliek átlagos létszáma 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt.

Munkanélküliségi ráta

Munkanélküliségi ráta

KSH

Az állástalanokká válók száma az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 73 ezer fővel növekedett. Ugyanakkor az érintettek túlnyomó része nem munkanélkülinek, hanem inaktívnak minősül, ugyanis a munkahelyüket elvesztettek többsége nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni. Végül, de nem utolsó sorban, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők lészáma 26,5 százalékkal, 331 ezer főre nőtt.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.