136 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma

  • narancs.hu
  • 2020. május 27.

Gazdaság

Közel 4 százalékosra nőtt a munkanélküliség.

56 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat.

A 2020. február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer fő volt. Áprilisban átlagosan havi 4 millió 386 ezer főt foglalkoztattak, ami az előző hónaphoz képest 73 ezer fővel, tavaly áprilishoz képest pedig 136 ezer fővel kevesebbet jelent.

  • 2020-ban február és április között az egy évvel korábbi adatokhoz képest a foglalkoztatottak létszáma 1,2 százalékkal alacsonyabb.
  • Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók és a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma egyaránt 21 ezer fővel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 14 ezer fővel csökkent.
  • A 15–64 évesek közül 4 millió 352 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a foglalkoztatási ráta összességében 69,2 százalék volt.
  • A 15–64 éves férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 27 ezer fővel, 2 millió 403 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 76,5 százalékra csökkent, míg a 15–64 éves nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 42 ezer fővel, 1 millió 950 ezer főre, a foglalkoztatási ráta pedig 0,7 százalékponttal, 61,8 százalékra mérséklődött.
  • A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 274 ezer fő, a foglalkoztatási ráta 27,4 százalék volt.
  • Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében tapasztalta a KSH a legjelentősebb változást: a foglalkoztatottak száma 61 ezer fővel, 3 millió 376 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal, 82,4 százalékra csökkent.
  • Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 702 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta azonban 2,5 százalékponttal, 58,5 százalékra emelkedett.
  • A 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 74,5 százalékra csökkent.
  • Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,5, a nőknél 66,5 százalék.
Foglalkoztatási ráta alakulása

Foglalkoztatási ráta alakulása

KSH

Közel 4 százalékos munkanélküliség

A 2020. február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 174 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 19 ezer fővel, a 2019. áprilisihoz képest pedig 29 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal, egy év alatt 0,7 százalékponttal emelkedett.

  • 2020 február és április között az egy évvel korábbi adatokhoz képest a 15–74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 92 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt.
  • A nők esetében a munkanélküliek száma 83 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalékra emelkedett.
  • A 15–24 éves munkanélküliek száma 35 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,2 százalék volt. A munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki.
  • A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,5 százalékra nőtt, az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,1 százalék volt.
  • A munkanélküliség átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 25,7 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

2020 áprilisában a munkanélküliek átlagos létszáma 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt.

Munkanélküliségi ráta

Munkanélküliségi ráta

KSH

Az állástalanokká válók száma az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 73 ezer fővel növekedett. Ugyanakkor az érintettek túlnyomó része nem munkanélkülinek, hanem inaktívnak minősül, ugyanis a munkahelyüket elvesztettek többsége nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni. Végül, de nem utolsó sorban, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők lészáma 26,5 százalékkal, 331 ezer főre nőtt.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.