Nagy Márton: Jobban kell félnünk a globális gazdasági visszaeséstől, mint az inflációtól

  • narancs.hu
  • 2022. július 5.

Gazdaság

A miniszter szerint az infláció jelentős részben külső eredetű.

Nagy Márton a Magyar Nemzetben kedden közölt véleménycikkében figyelmeztetett globális gazdasági visszaesésre, amit szerinte a nyugati gazdaságoknak az infláció visszaszorítása érdekében hozott elhibázott döntései okoznak. A magyar kormány persze jó úton jár, hiszen „felismerte, hogy az infláció hatásaitól meg lehet védeni a magyar embereket.”

A gazdaságfejlesztési miniszter cikkében kiemelte: „a háború és a háborús infláció már velünk van, amelyek anélkül is munkanélküliség veszélyével fenyegetnek, hogy tudatosan recessziót idézne elő a fejlett világ”. Nagy Mártont ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok gazdasági döntéshozói úgy gondolják, az infláció visszafogásának érdekében mesterséges recessziót kell előidézni. A miniszter szerint mindez a dollár erősödésének is lendületet ad, ami pedig minden más valuta gyengülését idézi elő. Az amerikai gazdaságpolitikával szemben a gazdaságfejlesztési miniszter szerint Európának egészen másproblémákkal kell szembenéznie. Nagy Márton úgy fogalmazott: „A kontinens teljesen felesleges szankciós háborúba lavírozta magát, ami súlyosbítja az energiaválságot, illetve az inflációt.” Hozzátette, mivel a háborúhoz közeli országok esetében az infláció általában magasabb, Magyarországon is jelentős részben háborús inflációról lehet beszélni, aminek nyolcvan százaléka külső eredetű.

Bár a gazdaságfejlesztési miniszter úgy véli, a „magyar tapasztalat” megmutatta, kevés olyan jó nemzetközi gyakorlat létezik, mint az ársapkák modellje, „amely végül nem a vállalatok jövedelmeit növelné tovább”, a „nagyobb kihívás” szerinte még előttünk áll. Mivel „a fejlett világnak tényleg sikerült recesszióba manővereznie önmagát”,

a globális recessziótól szerinte ma már jobban kell félni, mint az inflációtól.

A miniszter hozzátette, míg Amerika és Németország is recesszióba kerülhet 2023-ban, itthon valószínűleg sikerül elkerülni ezt, de a gazdasági növekedés erősen lassulhat a jövő évben.

Nagy Márton háborús inflációról ír, cikkének végén pedig úgy fogalmaz: „a béke megteremtése az infláció letörésének egyetlen hatékony és egyben olcsóbb módja, mint maga a mesterséges recesszió öncélú és káros előidézése”. Ezzel szemben – ahogy arra a Telex is felhívta a figyelmet – a Magyar Nemzeti Bank a kamatemelésekkel maga is éppen ezt próbálja megvalósítani, a jelenlegi 10,1 százalékos infláció pedig a háború előtt már 8,3 százalék volt, amit tehát nagymértékben befolyásolnak más világpiaci folyamatok.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.