Jó évet zárt tavaly a magyar gazdaság, hisz' a növekedés megközelítette az 5 százalékos ütemet, és több száz milliárd forintnyi terven felüli bevételre tett szert a költségvetés – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) decemberi költségvetési jelentéséből. A Népszava cikkében a számok mögé nézve arról ír, hogy mindez szép és jó, azonban meglepő folyamatok láthatóak a költségvetési bevételek környékén.
A lap emlékeztet, hogy az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülésekor átalakította az adópolitikát – mint ismert, a gazdaságpolitikát akkor irányító Matolcsy György elképzelései szerint. Az új célkitűzés pedig az lett, hogy a jövedelmekkel szemben a fogyasztást adóztassák meg. 2010 és a 2019 között a fogyasztási típusú bevételek 92 százalékkal emelkedtek, tavaly már 6140 milliárd forint folyt be ebből a forrásból.
A Népszava szerint a tavalyi számok ismertében ez a terv részlegesen teljesült is: a fogyasztási adóbevételek az egekbe szöktek, viszont a jövedelem-típusúak is. Már, ami a lakosságét illeti. Merthogy a cégek jövedelmeit terhelő adók reálértéken gyakorlatilag szinten maradtak, egyes befizetéseik, például a társasági adóbevételek pedig még csökkentek is 2010-óta.
Tavaly a Pénzügyminisztérium adatai szerint alig 303 milliárd forintnyi társasági adót fizettek be az arra kötelezett, vagy az ezen adózási formát választó cégek, melyek jellemzően a magyarországi hazai nagyvállalatok, és a kormány által elátkozott multik. A költségvetés társasági adóbevételei utoljára 2000-ben voltak alacsonyabbak, mint tavaly – emlékeztet a lap –, azaz a kormánynak húsz éves rekordot sikerült 2019-ben beállítania.
A társasági adó kulcsa bár 9 százalék, ám számtalan kedvezmény után a tényleges adóteher 5 százalék körüli összegre csökken. Ezt több szakértő is úgy értékeli, hogy a társasági adó hatálya alá tartozó cégek valódi adóparadicsomi állapotokat találnak idehaza. A Népszava szerint a céges adófizetés torzulását jelzi, hogy eközben a három kisvállalati adóból (eva, kiva és kata) tavaly 272 milliárd forint folyt be, vagyis a kis cégek közel azonos nagyságrendben fizettek adót, mint a nagyvállalatok.
Miközben a cégek befizetései szinten maradtak, a lakosság adóbefizetései nőttek. A lakossági befizetések a személyi jövedelemadóból (szja), az illetékbefizetésekből illetve a gépjárműadóból származnak. A lap gyűjtéséből kiderült, hogy míg 2010-ben még csak 1860 milliárd forint folyt be ebből a forrásból a kincstárba, 2014-ben pedig még ennél is kevesebb 1753 milliárd forint. Addig tavaly már 2698 milliárd forint, így a növekedés 2010 óta 45 százalékos lett.
