Embert nem, de albínó patkányokat tényleg lefogyaszt a zsírevő zselé

A pár óra alatt lefogyasztó zselés anyag nyomába eredtünk, és miután lelepleztünk egy csokornyi hazugságot, rábukkantunk egy apró igazságmorzsára is. Igaz, abban albínó patkányoké a főszerep.

Éppen töprengek, hogy miről is szóljon az új blog első cikke, amikor végre megkapom átnézésre a bemutatkozó cikkre mutató linket. Nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. A jobb hasábban megjelenő reklámot a Google váltakozva teszi fel, pár nap múlva már tán senkinek sem jelenik meg, ezért mutatok róla egy képernyőfotót.

„Tudósok: Két órával használata után lefogyaszt” – írja a weboldal, ha rá mersz kattintani a reklámra. Gondolhatnánk, ez már tényleg túl van a határon és senki sem hiszi el, de a felmérések azt mutatják, túl optimisták vagyunk. Mindenesetre a reklám lehetőséget ad nekem arra, hogy bemutassam, hogyan próbálhatunk meggyőződni arról, hogy egy weboldal valódi (tehát tudományosan megalapozott, hiteles) információt tartalmaz vagy sem.

„Meyer professzor új felfedezése bizonyítja, hogy lehetséges egyszerre megszabadulni a túlsúlytól és a magas koleszterinszinttől” – tudhatjuk meg a jóképű, fehér köpenyes úriember fotója alatti szövegből. Pillanat, mindjárt utánajárunk, hogy ki is ez az Adrian Meyer professzor, de gyorsan derítsük ki az őt ábrázoló fotó forrását! A Google képkereső fantasztikus eszköz, pillanatok alatt összeszedi, hogy a világhálón még hol található meg az adott kép vagy bármi ahhoz hasonló. Megtudjuk, hogy a képnek nincs köze semmilyen Meyer professzorhoz, ez bizony egy képügynökségtől letölthető stock fotó, címe Tapasztalt orvos fehér háttérrel.

Kicsit megbicsaklik a bizalom, de a tévében a mosóporreklámnál sem hiszem el, hogy a sürgő-forgó fehér köpenyes tudósok értik is azt, amit mondanak, vagy hogy a lelkes háziasszony akár csak egyszer is használta a dicsért terméket. Színészek, na bumm!

A weboldal alján vannak vásárlói, felhasználói vélemények, az talán segít. Állítólag facebookos hozzászólások, de a nevekre kattintva nem a közösségi portálra, hanem újabb promóciós oldalra jutok. Akkor keressünk megint fotó alapján, a hozzászólók képeit használva. Hohóóóó! Ez érdekes! Ez egy összeszokott brancs. Mindenhol hozzászólogatnak, mindenféle témához, szigorú koreográfia szerint, akármilyen nyelven. Az alábbi képen csak hármat mutatok a sok közül: a magyar nyelvű fogyasztószer oldaláról, a francia ránctalanító kréméről és az angol hajnövesztőéről. Szóval ez nem más, mint egy előkészített fényképsorozat, amely mellé akárki a saját termékéhez megírhatja a „felhasználói” véleményeket.

Ezek után nem meglepő, ha a felfedezőről, a nagy Adrian Meyer professzorról sem lehet megtudni semmit. Nem lelhető fel egyetlen publikációja sem a több mint 27 millió orvosi, orvosbiológiai cikket tartalmazó PubMed gyűjteményben. Szerintem még a hirdetésben említett munkahelye sem létezik: Ohio College. Mint ahogy valószínűleg az oldalon kétszer is szereplő World of Science nevű újság sem, de még ha létezik is, az biztosan hazugság, hogy „a 2015-ös év legnagyobb felfedezéseként ismerte el a professzor módszerét”. Már csak azért sem, mert a hasonló olasz oldal szerint a 2017-es év legnagyobb felfedezésének nevezte.

Nos, a forma már megbukott, de talán az árucikk mégis értékes. Járjunk utána! A termék oldalán szereplő nagyon meggyőző „kutatási” eredményekkel nem lehet mit kezdeni, mert semmi igazi forrásra nem hivatkoznak, oldalról oldalra eltérőek, és az eddigiek alapján amúgy sem adhatunk nekik automatikusan hitelt. Tehát eredeti forrásokat kell keresni.

Az ilyen termékismertetőkben található állításokkal sokszor az a helyzet, hogy van valami alapjuk, de messze értékükön felül vannak reklámozva. Az itt hirdetett tabletta hatóanyagai a forskolin és a hidroxi-citromsav, amelyek az indiai csalánban (Plectranthus barbatus), illetve a tarkabogyó (Garcinia cambogia) nevű növényben találhatók.

Mindkét molekula befolyásolja a szervezet zsírképzéshez, zsírbontáshoz kapcsolódó kémiai reakcióútjainak egyes szakaszait, tehát nem teljesen elképzelhetetlen, hogy fogyókúrához használni lehessen őket.

Azonban az elvi lehetőségtől a tényleges használhatóságig hosszú és rögös az út. A legtöbb szer ugyanis megbukik a tesztek során. Vagy azért, mert kiderül, hogy mégsem hatásosak (ugyan egerekben működnek, de emberekben nem), vagy azért, mert a statisztikailag kimutatható hatásuk klinikailag irreleváns, vagy mert nem igazán tolerálható mellékhatásuk van.

Ha igazi, hiteles forrásokból tájékozódom a hatóanyagokról, gyorsan kiderül, hogy a hidroxi-citromsavval több kutatócsoport is végzett klinikai vizsgálatot, amelyben a szert, illetve ahhoz hasonló placebo (vagyis hatóanyag nélküli) tablettát kapott a két vizsgált csoport. Az összes ilyen vizsgálat eredményeit összevető tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy kimutatható egy kicsi, de nem számottevő (tehát klinikailag irreleváns) különbség a két csoport fogyási értékei között, de ha csak a jobb minőségű, nagyobb, jobban kontrollált vizsgálatokat nézték, akkor még ilyen különbség sem mutatkozott.

A forskolinnal kapcsolatban még bizonytalanabb a helyzet. A két humán vizsgálat egyike sem a súlycsökkenést vizsgálta, hanem a testösszetétel-jellemzők (testzsírszázalék, zsírtömeg) változását. Az egyikben ezek javulását mérték, a másikban nem. Egyetlen vizsgálat sugallta csupán azt, hogy a szer hatásos lehet a táplálkozással kapcsolatos hízás csökkentésében.

De ezt ötven albínó nőstény patkányon végezték.

 

Fotó: Közkin

Mindez elképesztően messze van attól, amit a reklámok állítanak: „elég egy tablettának a bevétele, hogy 2,5 kg-ot fogyjunk”.

Ahogy már írtam, minden valószínűség szerint önök már nem ezt az automatikus reklámot fogják látni a blog mellett. De ne reménykedjenek, a fel-feltűnő reklámblokkok közt továbbra is lesznek olyanok, amelyek alkalmasak lesznek nyugalmuk megzavarására, bármennyire is törekszik a magyarnarancs.hu a hamis reklámok kiszűrésére.

Ilyenkor jól jön egy cseppnyi kételkedés és néhány webes keresési trükk.

_____

A „hamis dilemma” egyrészt az egyik leggyakoribb érvelési hiba, ami úgy állít be egy vitát vagy problémát, mintha csak két alternatíva közül lehetne választani. Másrészt viszont a Narancs szkeptikus blogja, aminek szerzője Hraskó Gábor biológus, informatikus, tudományos újságíró. A minden szerdán jelentkező blogon a csillagok állásától a tudatos álmodásig mindenről szó lesz, aminek hallatán valamire való tudós dühösen felhorkantva legyintgetni kezd. A blog kicsit hosszabb bemutatkozását itt lehet elolvasni.