Gyász

Elhunyt az Óz egyik utolsó törpéje

  • 2011. november 16.

Hírek

Az 1939-es Óz, a csodák csodájában egy mumpicot alakító Karl Slovert 93 éves korában érte a halál. Immár csak hárman élnek azok közül, akik a klasszikus musicalben mumpicként tündököltek.

Meghalt az 1939-es klasszikus, az Óz, a csodák csodája utolsó mumpicainak egyike. Karl Slover  egy atlantai kórházban hunyt el. A 120 centiméter magasságú művész saját bevallás szerint a legkisebb volt a filmben szereplő 123 törpe közül. A forgatás idején 21 éves Slover a pszichedelikus hatású musical több jelenetében is feltűnik: ő alakítja az egyik trombitást,  de az apró nép polgárai és katonái közt is látható.

A művész más hollywoodi produkciókban, így a The Terror of Tiny Townban is szerepelt, illetve évtizedekig aktív szereplője volt az Amerikát keresztül-kasul bejáró Óz-fesztiváloknak.

 

A még élő mumpicok egyike, Jerry Maren a méltán népszerű Lollipop Guild egyik dalnoka.

 

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.