A nap, amikor rádöbbentünk, hogy a Hír Tv a szabadság kicsiny szigete a magyar média tengerén

  • narancs.hu
  • 2015. október 7.

Hírnarancs

A Simicska-tévé gecizés utáni főnöke interjút adott, óvodásokat vezényeltek a határra, de Szijjártó nem kávézik, Deutsch meg nekimenne a Facebooknak. Tényleg, mi a fene történt ma?

Tarr Péter, a Hír Tv vezérigazgató-helyettese hosszabb interjút adott a Kreatívnak. Sok újdonság nincs a szövegében, eddig is biztosra vehettük, hogy „a kormányzati kommunikációért felelős emberek heti rendszerességgel jártak be eligazítani a vezérkart”, hogy ez az érdeklődés az úgynevezett G-nap után a visszájára fordult, hogy aztán a köztévé és a kormányzat újdonsült kedvencei minden igyekezetükkel próbálják elcsábítani Simicska munkatársait.

false

Az egészben az a legtanulságosabb, eleinte mennyire nehéz volt nem mikrofonállványként viselkednie a kormányzati nyomás alól felszabadult riportereknek, Tarrnak külön fel kellett hívnia a szerkesztőség figyelmét, hogy „felejtsék el az öncenzúrát, a régi reflexeket, és próbáljanak meg szabad, független újságíróként viselkedni”. A vezérigazgató-helyettes némileg túl is tolja az örömködést, amikor saját csatornáját mindjárt „a szabadság kis szigetének” nevezi a magyar médiában.

Meneküljetek!

Döbbenetes képsorokat rögzített az MTVA és a KaposPont kamerája Zákánynál. A pedagógusok elvitték látogatóba a helyi ovisokat a határon szolgálatot teljesítő katonákhoz. Itt a gyerekek énekkel köszönték meg a hős honvédő bácsiknak, hogy nem kell félniük a migránsoktól, de kiderült az is, hogy a fiúk rendszerint katonásat, a lányok menekülteset játszanak.

Angela Merkel és François Hollande is felszólalt az Európai Parlament mai ülésén. A német kancellár végre elismerte, hogy a menekültek EU-n belüli visszaküldését szabályozó „dublini rendelet a jelenlegi formájában nem működik”. Ezt persze a témával foglalkozó szakértők és civil szervezetek már az idei menekülthullám előtt is pontosan tudták – lásd például Nagy Boldizsár nemzetközi jogász kiváló cikkét –, de örvendetes, hogy végre az EU is elköteleződni látszik a terhek értelmesebb elosztása mellett.

false

 

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Levélben kéri számon a magyar kormányt az Európai Bizottság az új menekültügyi jogszabályok miatt. A Népszabadság információi szerint Matthias Ruete belügyekért és bevándorlásért felelős igazgató, valamint Paraskevi Michou igazságügyi főigazgató arra kíváncsiak, mennyiben felel meg a nemzetközi normáknak a menedékkérők büntetőjogi szankcionálása, a statáriális gyorsasággal lefolytatott menekültügyi és büntetőeljárás vagy az emberi jogi szervezetek menekülttáborokból való kitiltása. A kormány két héten belül reagálhat a felvetésekre.

Eközben a The Times szerint az EU-s országok belügyminiszterei elé kerülhet egy rendelettervezet, amely szankcionálná a kiutasítási eljárásokat elmismásoló tagállamokat. Az unió állítólag pénzügyi nyomást is gyakorolna Nigerre és Eritreára annak érdekében, hogy visszafogadják menekültstátuszt nem kapott állampolgáraikat.

Vagány csávók

Szijjártó Péterrel készített interjút a G. Fodor Gábor-féle 888.hu, mely portál a lazaság és fiatalosság kulcsát valamiért továbbra is a baráti politikusok letegezésében véli megtalálni. A külügyminiszter – akinek kézfejéről négy fotót is láthatunk az interjúban – megvédi az elmúlt hónapban csúcsra járatott szokatlan diplomáciai stílusát, szerinte, „ha nem egy erős érdekérvényesítő külpolitikát folytatnánk, akkor már elsodort volna minket az ár”. Végül betekinthetünk Szijjártó Péter, az ember életébe is, aki keményen dolgozik, de sosem iszik kávét, alkoholt, nem cigarettázik, és nem él tudatmódosító szerekkel sem.

false

Mint az közismert, utóbbi állítás hatványozottan igaz Deutsch Tamás EP-képviselőre és miniszterelnöki biztosra, aki az InternetKon lezárulása alkalmából nyilatkozott a mandinernek. Deutsch remekül vezeti le, hogy Orbán Viktor aztán sosem zárta ki a vele egyet nem értőket a nemzetből, hiszen „ha úgy vagyok tagja a közösségemnek, hogy rombolom, akkor is tagja vagyok, csak rossz tagja”. Beszél a Facebook és a Google megadóztatásának szándékáról is, bár részleteket nem árul el, nehogy Mark Zuckerberg idő előtt értesüljön róluk.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.