Hírünk a nagyvilágban = orbanizáció
Magyarországgal is foglalkozott évértékelő elemzésben a Die Welt konzervatív német lap. Az Alapjaiban remeg Európa című írásában a szerző, Dirk Schümer kiemelte, hogy az elmúlt évet meghatározta az euróválság, a nacionalizmus megerősödése és a menekültáradat, valamint „a lopakodó orbanizáció érzése”. Schümer szerint a három, eredetileg egymástól független „válságterület” egyre inkább aláássa az európai együttműködést, és felhajtóerőt biztosít az „Európa-ellenes” erőknek – olvasható az Index lapszemléjében. A szerző szerint a „máshol gyűlölt Orbánt Magyarországon csak még népszerűbbé tette a muzulmánok áradata elleni harcias retorikája”, és példáját követték a „jobboldali populisták”, de „szocialista szellemiségű néptribunok is”, mint Robert Fico és Milos Zeman. Schümer szerint olyan perspektíva nélkül, amely felmutatja, „milyen előnyöket kínál Európa az erős nemzetállamokkal szemben, nem lesz megállítható a kontinens fenyegető orbanizációja”.
„Európa kudarcot vallott” – Kövér László megint szót kapott
Kövér Lászlónak újabban közléskényszere van. A házelnök miután megmondta, véleménye szerint mi a nők dolga az életben, és hogy utoljára a 80-as évek közepén volt ilyen rossz a közérzete, valamint nem volt rest a Fideszen belüli szükséges változásoknak is hangot adni, legfrissebb interjújában a EU-ról értekezik.
| ||
Kövér László arról beszél a Magyar Hírlapban, hogy az évezredfordulón az unió még közel állt ahhoz, hogy önálló, erős közösség legyen belőle, azonban „Európa kudarcot vallott”: az euró nem lett világpénz, a közösség gazdaságilag nem lett szuverén, és nem alakított ki gyümölcsöző gazdasági kapcsolatot Oroszországgal, emellett a közös védelmi politika helyett az Egyesült Államok haderő-telepítése van napirenden az unió egyes országaiban – mondta Kövér László a Magyar Hírlapnak adott interjúban.
„Az unió gazdasági, katonai, politikai értelemben nem volt soha olyan gyenge, mint most. Nincsenek közös értékek, nincs önálló akarat és problémamegoldó képesség” – jelentette ki Kövér László, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság „a nemzetállamokra próbál európainak láttatott, valójában külső érdekeket rákényszeríteni”.
Lázár János új Trianont kiált
Míg Kövér Európa jövőjéért aggódik, addig Lázár János új Trianonról értekezik. Lázár szerint a bevándorlók miatt Európa és Magyarország is fordulóponthoz ért, olyan döntéshez, amely meghatározhatja a kontinens jövőjét – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Rádió 7 műsorában. Szóba hozta Trianont is, és arról lamentált, mi maradna Magyarországból, ha megint kisebbségbe kerülnének itthon a magyarok. „Sokan úgy gondolják Európában, akkor leszünk erősebbek, ha minél több bevándorlót hívunk be, nekünk azonban az a meggyőződésünk, hogy ez rossz irány” – mondta a hódmezővásárhelyi központú rádiónak. Magyarországnak véleménye szerint az adhat esélyt, ha megőrzi integritását, magyar marad, ha elkerüli a társadalom értékrendjének megváltozását. „Számunkra az jelent lehetőséget, ha az értékek és a nemzetek keveredő, feloldódó tengerében megőrizzük saját hagyományainkat, kultúránkat.” Lázár szerint eljöhet az a pillanat, amikor Európában a kereszténység kisebbségben marad, ez azonban már nem az az Európa lesz, amelyet megismertünk.
| ||
A miniszter felidézte, a történelem folyamán már volt példa arra, hogy a magyarok kisebbségben voltak a saját országukban: ez Trianonhoz vezetett.
Komolyan veszik az Anonymoust
Vizsgálják a hatóságok a kormányt és a Fideszt fenyegető állítólagos Anonymous-videót (amelyről itt írt a Narancsblog) – olvasható a Magyar Idők és a Népszabadság mai számában. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint „bár a videó nem a hackercsoport hivatalos oldalán jelent meg, nem szabad figyelmen kívül hagyni”. Az államtitkár hozzátette: amennyiben bebizonyosodik, hogy komoly a csoport szándéka, a kormány meghozza a szükséges óvintézkedéseket.
Magyar recept lengyel módra
| ||
Az Orbán-kormány megírta a kottát, az újonnan megválasztott lengyel meg mintha csak simán lemásolná. A lengyel elnök, a Jog és Igazságosság (PiS) párti Andrzej Duda ugyanis ma jóváhagyta azt az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot, amely segítségével lényegében kiherélik azt (akárcsak 2010-ben Orbánék): a lengyel módi szerint a 15 tagú alkotmánybíróság csak legalább 13 tag jelenlétében és csak kétharmados többséggel hozhat érvényes döntéseket. Az elnök szerint erre azért van szükség, hogy megerősítse a testület pozícióját és biztosítsa azt, hogy az eltérő nézeteket valló alkotmánybírók csak a jogi szempontok alapján hoznak majd döntéseket. Persze ez valószínűleg azzal is jár majd, hogy megbénítja az alkotmánybíróság működését, így az kevésbé tud beleszólni a kormány és a kormánypárt dolgaiba. De ez apróság, nyilván.
Nem ez az első balhéja a kormánynak az alkotmánybíróság körül: a testületbe még az előző parlament választott 5 új bírót 9 évre, közvetlenül az általános választások előtt, amit viszont Duda valamiért alkotmányellenesnek talált, és nem volt hajlandó ellenjegyezni a döntést. Az alkotmánybíróság szerint viszont 3 bíró kinevezése nem volt alkotmányellenes, ezért őket a testület szerint ki kellene neveznie az elnöknek, viszont mára már az új kormány feltöltötte azt az 5 helyet, persze a saját embereivel.
Múzeumot alapít a Pussy Riot
„Női múzeumot” nyit a Pussy Riot – írja az Origo.
| ||
A különleges kiállítóteret Montenegróban hozzák létre – nyilatkozta Marija Aljokina, a Pussy Riot egyik tagja az Artnetnek. A kiállítás munkacíme: Új Balkáni Nők Múzeuma. A tárlatra állítólag kizárólag női alkotók munkáit válogatják be, ahogy az összes kurátor és munkatárs is nő lesz. Nőknek, nőktől, nőkről – fogalmazott Aljokina. A nyitás időpontja még bizonytalan. És hogy miért van szükség ilyen intézményre? „Sok ember nem meri elmondani a véleményét a médiában és a köztereken, mert attól fél, hogy börtönbe zárják” – mondta a művész a montenegrói projektről, és azt is kifejtette, hogy mára a punkkollektíva globális ellenálló mozgalommá vált: „Csak tedd föl a maszkot, és menj tüntetni!”
