Vágó kiégett, Amerika megfagyott, Koncz Zsuzsa győzött

  • 2014. január 7.

Hírnarancs

A nők nagy napja volt a mai, pedig Bajnai, Mesterházy és Vágó „ex-LMP” Gábor is ezerrel kavart. Keddi híreink.
Chicago

Chicago

Fotó: MTI

Kivételes kedd volt ez, a Magyar Krónika bénító hétfői sokkja után ma nem a Fidesz fújta a hírek szelét a belpolitikában:

A nap búcsúja Vágó Gáboré volt: a leginkább bolondos bajszáról és lendületes mikroblogolásáról ismert politikus bejelentette a vs.hu-nak adott interjújában, hogy miután az LMP nem támogatta egyéni jelölését, sőt még az országos lista felső emeleteiről is kiseprűzte, ő inkább kilép a pártból. A legőszintébb pillanat egyébként akkor érkezett el az interjúban, amikor ezt mondta: „a párt 2010-es parlamentbe jutását követően befordult, többet foglalkozott saját belső bajaival, mint az ország dolgával.” Schiffer András ugyan az MTI-nek azt mondta, hogy Vágó kiégett, de inkább váratlan tisztánlátásról lehet itt szó.

A nap kérdőjele az MSZP székháza fölött rajzolódott fel az égre, a kérdés természetesen az volt, hogy ki vezesse a nagy nehezen végre egységfrontba rendeződőnek tetsző baloldal listáját. Gordon nem szeretné Attilát, Attila viszont Attilát szeretné, és akkor Ferenc még helyet sem kapott az asztalnál. A Magyar Nemzet ellenben Róna Péter közgazdászban sejti a miniszterelnök-jelöltet – csupa izgalom, de ha minden igaz, holnap este már sokkal többet fogunk tudni.

A nap magyar női hőse Koncz Zsuzsa volt: a lapunk karácsonyi számának címlapját is ékesítő előadóművész csak rámordult a köztévére, mire az máris leszedette az M3 retrocsatorna azon plakátjait, amelyekre a művésznő arcát vitték fel annak beleegyezése nélkül. Gratulálunk!

A nap amerikai női hőse pedig Janet Yellen közgazdász zseni: ő az első nő ugyanis, aki a 100 éves amerikai jegybank élére került. Már 2010 óta ő volt egyébként a Fed alelnöke – radikális változásokat nem várnak tőle, stabil kezet viszont igen.

A nap hátborzongató időjárási jelensége Amerikát sújtotta és sújtja jelenleg is: dőlnek a hidegrekordok, és ma már a keleti partba is keményen beleharapott a fagy, New Yorkban például  –16 Celsius-fokot (Chicagóban meg –23-at) mérnek; az északi Montanában mondjuk volt már a napokban –51 is, amit elképzelni sem tudunk, de rendkívül fájdalmasnak hangzik. A Guardian kiváló, remek fotókkal és videókkal turbózott vonatkozó oldala percről percre frissül, érdemes követni. Mi pedig reménykedünk benne, hogy drága New York-i szerzőnk lakásában rendesen üzemel a fűtés.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.