Rádió

A falu vége

Falu világa – Itthon Erdélyben

Interaktív

Ha egy település kihal, az akkor is pótolhatatlan veszteség, ha észre sem vesszük, és ha maga a folyamat természetes: itt megszűnik egy helység, amott egy új jön létre. Az erdélyi Rava (románul Roua, németül Rawendorf), úgy tűnik, erre a sorsra jut, legalábbis a Marosvásárhelyi Rádió vidék­járó műsorában megszólalók egytől egyig ennek a félelmüknek adnak hangot.

A 2013 márciusától a hét minden napján, 24 órában magyarul sugárzó adó egyik legnépszerűbb műsora a Falu világa, pedig semmi különös nincs benne – egyszerűen, eszköztelenül érdekes. A szerkesztők, Sármási-Bocskai János és Erdei Edit Zsuzsánna hol ide, hol oda mennek a vételkörzetben, Székelyszáldobostól Homoródkarácsonyfalváig, és megkérdezik a helyieket, hogy mi a helyzet. Márpedig a kontinensnek azon szegletében, amit a vételkörzet lefed, általában nem túl fényes a helyzet. Elöregedés, elvándorlás, elszegényedés és elkeseredettség van, meg némi múltba vágyás és jövőkép-nélküliség. De azért nem akar rögtön mindenki a kardjába dőlni, voltak már derűsebb adások is. A ravai riport azonban nem tartozik ezek közé.

„Minden harmadik-negyedik házban van egy vénasszony” – foglalja össze röviden egy idős hölgy a falu demográfiai struktúráját. Majd bevallja, hogy régebben nem gondolkodott azon, hogy elköltözzön innen. Ezt megbánta, de most már késő. A két egymást követő vasárnap egy-egy órányi műsorideje alatt egyetlen fiatalt sikerült megszólítani, a gazdálkodó Andrási Sándort, de még ő is elismerte, hogy rajta kívül a generációjából nem jött vissza senki a faluba. Lelkészt is csak archív felvételről sikerült előszedni, ugyanis jó pár éve már az sincs Raván, mint ahogy szervezett közlekedés és rendes telefonvonal, posta vagy felső tagozatos iskola sem. Egy másik idős hölgy mondja: „Ez a falu szép helyen van, más falu meg jó helyen.”

A műsor kétségtelenül atmoszferikus, és valami szerencsés véletlen folytán még nem is túlságosan nyomasztó. Ugyanakkor mintha a műsorkészítők nem mertek vagy akartak volna a pusztulás okai között elég mélyre merülni. Mintha túlóvatoskodták volna ezt a helyszíni szemlét, csomó kézenfekvő dologra nem kérdeztek rá, s közbeékelt kommentárokkal sem okvetetlenkedtek bele a falusiak szövegfolyamába, pedig lehet, hogy kellett volna. Az például kifejezetten zavarba ejtő pillanat volt, amikor az archívumból bevágott Csete Árpád lelkész monológját nem kommentálták egy szóval sem. „A statisztikák szerint 15-20 év múlva teljesen elnéptelenedik ez a falu – mondta 2000-ben Csete –, vagyis a magyar lakosság kihal, és a cigány lakosság veszi át a helyét.” Tehát a cigány lakosság egyenlő az elnéptelenedéssel, ők nem is számítanak falusinak, vagy hogy is van ez? Később, a május 17-i adásban aztán ismét előfordul egy hasonló jelenet, amikor Nagy Gizella nyugalmazott tanító elmondja: „Régen több mint 600-an laktak itt, ma 350-en, de annak is csak negyven százaléka magyar”, ergo ki fog halni a falu. Persze érthető, ha a helyi magyar rádióban a magyar lakosság lélekszámára fókuszálnak, de hát azért ezek így mégis elég erős kijelentések, szerkesztőért kiáltanak. Kíváncsiak lennénk például, hogy a lakosságszám fogyása egyben a demográfiai összetétel változását is jelenti, vagy egyként vándorol el minden nép Raváról? Apropó, hová lettek a németek? Mi van a románokkal? És miért nem szólal meg legalább egy árva cigány? Hiányérzetünket pedig csak fokozza, hogy a műsor hangulatától (és minőségétől) teljesen elütő zenei betétként felcsendülő nótákban azt halljuk, hogy „a cigányok sátora leégett az éjszaka, én a vajdát nem bánom, csak a lányát sajnálom…”.

Minden, a koponyánk hátsó felében mocorgó elégedetlenségünk és rossz érzésünk dacára mégis érdemes volt ezt a két órát Raván tölteni, igaz, a legerősebb érzés az marad bennünk, hogy hátha még egyszer visszatérünk a maradék kérdéseket feltenni. Ha még lesz hova és lesz kinek.

Marosvásárhelyi Rádió, május 10. és 17.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.