Tévé

A mosoly országa

Ázsia Expressz

Interaktív

Ex oriente lux, vagyis keletről jön a fény, így tartották a régi bölcsek; keletre megy a sötétség – ez meg már a Tv2 mai okosainak ötlete, akik rászabadították Ázsiára a magyar celebek félvilágát.

E kontinensen Berki Krisztiánnak és mind a többieknek nagyjából a The Amazing Race mintájára az lett volna a feladatuk, hogy mindenféle utazós-játékos megbízatásokat teljesítsenek, ám a képernyőn látott végeredmény mintha egy egészen más, komolyabb, sőt komorabb, közhasznú küldetést jelezne a nézők számára. Annak a ténynek a demonstrálását, hogy az idegennyelv-tudás mindmáig milyen vigasztalanul alacsony színvonalú a magyar társadalom számottevő hányadában.

„Nó máni, csórók vagyunk” – így próbál ingyenes fuvart tarhálni Délkelet-Ázsiában a versengő párosok egyikének beltagja, aki – akárcsak a műsor résztvevőinek túlnyomó többsége – máig osztja a nyolcvanas évek MÁV-pénztárosainak és a kilencvenes évek BKV-ellenőreinek testületi vélelmét, miszerint az emelt hangerejű és szótagolva artikulált magyar szavakat az idegen ajkúak is igazán megérthetnék. A műsor talán legsugárzóbban ellenszenves résztvevője, az idén februári emlékezetes rusnyázásával kétes hírnévre vergődő Megyeri Csilla pedig (aki egy friss nyilatkozata szerint „a nép gyermekeit képviseli”) ezzel az angol mondattal óhajtja megértetni magát egy thaiföldi iskolaudvaron: „I would like to no hair boy, skin­head.” Merthogy a versenyzőknek különféle vicceskedő megbízásokat kell elvégezniük: emitt kopasz férfiakat tereltetnek össze velük egy közös fotó erejéig, amott meg „teljesen fogatlan nőket” kell megmosolyogtatniuk, ugyancsak a képi megörökítés szándékával – és a megalázás laza gesztusával.

Régóta jól tudjuk, hogy a magyar celeb emberi méltósága filléres árucikk, azonban a forgatási helyszínül választott Indokína lakosságának önérzetét minden jel szerint még ennél is alacsonyabbra taksálták a Tv2-nél. Talán csak azért, mivel a kulturálatlan debileknek kijáró barátságos és kollektív türelmet rosszhiszeműen összetévesztették a méltóság hiányával. „Thaiföld nemcsak az elefántok, hanem a mosolyok országa is” – fogalmazott a múlt szerdai adásban a műsorvezető, Ördög Nóra, és valóban: őt meg a versenyzőket mindenütt derűs és segítőkész emberek fogadták: bámulatosan béketűrő, de mégis egyre zavartabb mosolyokkal az arcukon. Pedig ők, szerencséjükre, nem is érthették az egymást érő, kedélyesen lekicsinylő és sértő mondatokat, mint például Ambrus Attilának, vagyis a Viszkisnek ezt a futó ítéletét: „Ezek tényleg tudnak gyereket csinálni.”

A szerdai adás legutolsó feladata végül meghökkentően stílszerűre sikeredett: a versenyzőknek az eléjük kiszórt szavakból össze kellett rakniuk „két értelmes magyar mondatot”. Idáig természetesen már nem jutott el mindenki, de persze mi, nézők azért így is megtudhattuk, mit üzen számunkra Andy Vajna csatornája a keleti bölcsesség világrésznyi otthonából. Nos, hát: „az élet titka a szerelem”, és „mindennek oka van”. Bizony, hogy úgy van!

Tv2, december 13.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.