A zeneipart is letarolná a Facebook
facebook.jpg

A zeneipart is letarolná a Facebook

  • narancs.hu
  • 2018. március 6.

Interaktív

A fiatalok egyre inkább elpártolnak a közösségi oldaltól, lépnie kell Zuckerbergnek.

A legtöbbet megosztott tartalom tavaly a Facebookon nem egy álhír volt, vagy egy cuki macskás videó, hanem a 2017 megaslágáre, a Despacito videklipje. Luis Fonsi dalát 22 milliószor osztották meg az oldalon, írja a Financial Times.

A probléma ezzel csupán az, hogy ezek a megosztások a YouTube oldalára irányították a felhasználókat, ennek pedig nem örültek a Facebooknál. A közösségi oldal szertne a legnagyobb videomegosztó lenni, és úgy tűnik, most hatalmas lépést tettek ennek irányába. Az FT szerint már alá is írták a megállapodást a világ két legnagyobb kiadójával, a Universal Music Grouppal és a Sony/ATV-vel. A megállapodás nem csak azt teszi lehetővé, hogy a Facebookon megjelenjenek a kiadókhoz tartozó videoklipek (eddig ezek a videók csak a Google tulajdonában álló YouTube-on voltak elérhetőek), hanem azt is, hogy ezek a zenék a felhasználók által feltöltött videók hátterében is lehessen hallgatni ezeket a zenéket. Míg a YouTube automatikusan letiltja azokat a videókat melyekben jogvédett zenék hallhatóak, a Facebook kifejezetten bátorítaná ezen videók feltöltését, legyen szó karaoke videókról vagy esküvői felvételekről.

A lap úgy tudja, a videóklipek már idén megjelenhetnek a Facebookon. Ez a lépés egyértelműen a YouTube ellen irányul, és hatalmas összegekről van szó: a videómegosztó oldal látogatóinak a fele a klipek miatt megy fel az oldalra.

A Facebookot az is motiválhatja, hogy a 25 év alattiak szinte menekülnek az oldalról, és sokkal inkább az Instagramot vagy a Snapchatet használják.

A videók joga abban is segíthet a cégnek, hogy tartalommal tudja megtölteni azt a nagyképernyős videcset-eszközt, melyen régóta dolgoznak. Ráadásul úgy jutnak tartalomhoz, hogy ezúttal sem válna tartalom-előállítóvá az oldal.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.