Egy hét kultúra 2023/47.

  • Narancs
  • 2023. november 22.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

ÉLETMŰDÍJ Salman Rushdie indiai származású brit író kapta a New York-i székhelyű Václav Havel Library Foundation „a nyugalom megzavarásáért” járó életműdíját (Lifetime Disturbing the Peace Award). A szervezet idén először adott át életműdíjat a kategóriában. Salman Rushdie november 14-én személyesen vette át az elismerést a manhattani Bohemian National Hallban, ahol a mintegy száz meghívott vendég – köztük számos író és diplomata – előtt a szervezők biztonsági okokból az utolsó pillanatig titokban tartották a 76 éves Rushdie megjelenését, mivel tavaly egy New York-i irodalmi rendezvényen merényletet követtek el ellene, amelyben súlyosan megsérült. Az író a díj átvételekor megjegyezte, elgondolkodtató, hogy három héttel korábban a Frankfurti Könyvvásáron a német könyvszakma békedíját, ezúttal pedig a „béke” megzavarásáért járó kitüntetést ítélték oda neki. A 2012-ben alapított, a néhai cseh drámaíróról, Csehszlovákia utolsó köztársasági elnökéről elnevezett Václav Havel-központ a brit író mellett Alaa Abdel-Fattáh bebörtönzött egyiptomi aktivistát is díjazta az emberi jogok melletti kiállásáért.

INGATAG TORONY Egy műszaki-tudományos bizottság által végzett friss vizsgálat eredményére hivatkozva Bologna polgármestere múlt héten közölte, jelentősen romlott a város híres, 12. századból származó tornyának állapota. Bár a 48 méter magas Garisenda-­tornyot – amely a 97 méteres Asinelli-torony szomszédságában, ­Bologna történelmi központjában áll – az összeomlás közvetlen veszélye nem fenyegeti, a város vezetője szerint „sárga riasztás” lépett életbe. A városi hatóságok már múlt hónapban kordonnal vették körül a Piazza di Porta Ravegnanán álló két ferde tornyot, a tér pedig várhatóan több évig lezárva marad. Lucia Borgonzoni olasz kulturális miniszterhelyettes október végén jelezte, nagyjából 5 millió euró (1,9 milliárd forint) áll rendelkezésre a torony biztonságossá tételéhez. A Garisenda és az Asinelli tornyok a gazdag bolognai családok középkori versengésének emlékét őrzik, ők a befolyásukat és hatalmukat jelképezendő, városszerte egyre magasabb tornyokat húztak fel. A különleges építményeket az irodalom is megörökítette, az Asinelli-tornyot például az Isteni színjátékban, valamint egy szonettben Dante is említi.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.