Egy hét tudomány 2023/47.

  • Narancs
  • 2023. november 22.

Interaktív

Rövid hírek: felhő, kék, madár...

RAKÉTA Kínai rakéta lehetett a még 2022 kora tavaszán a Holdba csapódó ­rejtélyes objektum, amelynek eredetéről sokáig vitatkoztak a szakemberek is: a kérdést eldöntő kutatásról a The Planetary Science Journal számolt be. Több amerikai egyetem és más kutatóintézetek szakértői által talált erős bizonyítékok arra utalnak, hogy a WE0913A kódnéven bejegyzett becsapódási eseményt egy kínai gyorsítórakéta okozta, amelyet egy ismeretlen tárggyal szereltek fel. A kilövések visszakövetésével megállapították, hogy a kínai űrprogram Csang-o–5 küldetésének gyorsítórakétája zuhanhatott le, amit 2014 októberében indítottak, hogy teszteljék egy szonda Holdra küldésének és a holdkőzetekből származó minta kinyerésének megvalósíthatóságát. A rakéta úgynevezett fénygörbéjének vizsgálata kimutatta, hogy a kínai rakéta más gyorsítórakétákkal ellentétben alig-alig imbolygott, ami azért furcsa, mert ezek általában aszimmetrikusak, elvégre az üres burkolatuk egyik oldalára helyezik fel a nehéz hajtóművet. Az ingadozás ­hiánya arra utalhat, hogy a kínai mérnökök a hajtóművel szembeni oldalra valami mást is a burkolatra erősítettek, hogy kiegyensúlyozzák a súlyeloszlást: ez okozta a becsapódás utáni kettős kráter kialakulását.

GAMMA A csillagászok szerint egy erőteljes gammakitörés még 2022 őszén jelentős zavart okozott a Föld ionoszférájában – a tanulmányt a Nature Communications közölte. Műholdas megfigyelések, a többi közt az ESA International Gamma-ray Astrophysics Laboratory (Integral) küldetése és egy új fejlesztésű analitikai modell segítségével a csillagászok bebizonyították, hogy a GRB 221009A – egy még 2022. október 9-én észlelt nagyon fényes és hosszan tartó gammasugár-kitörés – mélyrehatóan befolyásolta a Föld ionoszféra-vezető képességét, erős zavart okozva mindenekelőtt annak felső rétegében (körülbelül 500 kilométeren). Az eredmények azt sugallják, hogy az egy csaknem kétmilliárd fényévnyire lévő felrobbanó csillaghoz köthető GRB 221009A a Föld légkörében valaha észlelt legerősebb gammakitörések egyike lehetett. Valójában olyan erős volt, hogy a legközelebbi riválisa is tízszer gyengébb lehetett. Statisztikailag egy ehhez hasonló erős gammasugár-kitörés csak 10 ezer évente érkezik a Földre. A gammasugárzás beérkezésének 800 másodperce alatt ez az esemény elegendő energiát szállított ahhoz, hogy villámdetektorokat aktiváljon Indiában. A németországi műszerek arra utaló jeleket észleltek, hogy a Föld ionoszféráját több órára megzavarta a kitörés.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.