Egy hét tudomány 2023/47.

  • Narancs
  • 2023. november 22.

Interaktív

Rövid hírek: felhő, kék, madár...

RAKÉTA Kínai rakéta lehetett a még 2022 kora tavaszán a Holdba csapódó ­rejtélyes objektum, amelynek eredetéről sokáig vitatkoztak a szakemberek is: a kérdést eldöntő kutatásról a The Planetary Science Journal számolt be. Több amerikai egyetem és más kutatóintézetek szakértői által talált erős bizonyítékok arra utalnak, hogy a WE0913A kódnéven bejegyzett becsapódási eseményt egy kínai gyorsítórakéta okozta, amelyet egy ismeretlen tárggyal szereltek fel. A kilövések visszakövetésével megállapították, hogy a kínai űrprogram Csang-o–5 küldetésének gyorsítórakétája zuhanhatott le, amit 2014 októberében indítottak, hogy teszteljék egy szonda Holdra küldésének és a holdkőzetekből származó minta kinyerésének megvalósíthatóságát. A rakéta úgynevezett fénygörbéjének vizsgálata kimutatta, hogy a kínai rakéta más gyorsítórakétákkal ellentétben alig-alig imbolygott, ami azért furcsa, mert ezek általában aszimmetrikusak, elvégre az üres burkolatuk egyik oldalára helyezik fel a nehéz hajtóművet. Az ingadozás ­hiánya arra utalhat, hogy a kínai mérnökök a hajtóművel szembeni oldalra valami mást is a burkolatra erősítettek, hogy kiegyensúlyozzák a súlyeloszlást: ez okozta a becsapódás utáni kettős kráter kialakulását.

GAMMA A csillagászok szerint egy erőteljes gammakitörés még 2022 őszén jelentős zavart okozott a Föld ionoszférájában – a tanulmányt a Nature Communications közölte. Műholdas megfigyelések, a többi közt az ESA International Gamma-ray Astrophysics Laboratory (Integral) küldetése és egy új fejlesztésű analitikai modell segítségével a csillagászok bebizonyították, hogy a GRB 221009A – egy még 2022. október 9-én észlelt nagyon fényes és hosszan tartó gammasugár-kitörés – mélyrehatóan befolyásolta a Föld ionoszféra-vezető képességét, erős zavart okozva mindenekelőtt annak felső rétegében (körülbelül 500 kilométeren). Az eredmények azt sugallják, hogy az egy csaknem kétmilliárd fényévnyire lévő felrobbanó csillaghoz köthető GRB 221009A a Föld légkörében valaha észlelt legerősebb gammakitörések egyike lehetett. Valójában olyan erős volt, hogy a legközelebbi riválisa is tízszer gyengébb lehetett. Statisztikailag egy ehhez hasonló erős gammasugár-kitörés csak 10 ezer évente érkezik a Földre. A gammasugárzás beérkezésének 800 másodperce alatt ez az esemény elegendő energiát szállított ahhoz, hogy villámdetektorokat aktiváljon Indiában. A németországi műszerek arra utaló jeleket észleltek, hogy a Föld ionoszféráját több órára megzavarta a kitörés.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.