Egy hét tudomány 2023/47.

  • Narancs
  • 2023. november 22.

Interaktív

Rövid hírek: felhő, kék, madár...

RAKÉTA Kínai rakéta lehetett a még 2022 kora tavaszán a Holdba csapódó ­rejtélyes objektum, amelynek eredetéről sokáig vitatkoztak a szakemberek is: a kérdést eldöntő kutatásról a The Planetary Science Journal számolt be. Több amerikai egyetem és más kutatóintézetek szakértői által talált erős bizonyítékok arra utalnak, hogy a WE0913A kódnéven bejegyzett becsapódási eseményt egy kínai gyorsítórakéta okozta, amelyet egy ismeretlen tárggyal szereltek fel. A kilövések visszakövetésével megállapították, hogy a kínai űrprogram Csang-o–5 küldetésének gyorsítórakétája zuhanhatott le, amit 2014 októberében indítottak, hogy teszteljék egy szonda Holdra küldésének és a holdkőzetekből származó minta kinyerésének megvalósíthatóságát. A rakéta úgynevezett fénygörbéjének vizsgálata kimutatta, hogy a kínai rakéta más gyorsítórakétákkal ellentétben alig-alig imbolygott, ami azért furcsa, mert ezek általában aszimmetrikusak, elvégre az üres burkolatuk egyik oldalára helyezik fel a nehéz hajtóművet. Az ingadozás ­hiánya arra utalhat, hogy a kínai mérnökök a hajtóművel szembeni oldalra valami mást is a burkolatra erősítettek, hogy kiegyensúlyozzák a súlyeloszlást: ez okozta a becsapódás utáni kettős kráter kialakulását.

GAMMA A csillagászok szerint egy erőteljes gammakitörés még 2022 őszén jelentős zavart okozott a Föld ionoszférájában – a tanulmányt a Nature Communications közölte. Műholdas megfigyelések, a többi közt az ESA International Gamma-ray Astrophysics Laboratory (Integral) küldetése és egy új fejlesztésű analitikai modell segítségével a csillagászok bebizonyították, hogy a GRB 221009A – egy még 2022. október 9-én észlelt nagyon fényes és hosszan tartó gammasugár-kitörés – mélyrehatóan befolyásolta a Föld ionoszféra-vezető képességét, erős zavart okozva mindenekelőtt annak felső rétegében (körülbelül 500 kilométeren). Az eredmények azt sugallják, hogy az egy csaknem kétmilliárd fényévnyire lévő felrobbanó csillaghoz köthető GRB 221009A a Föld légkörében valaha észlelt legerősebb gammakitörések egyike lehetett. Valójában olyan erős volt, hogy a legközelebbi riválisa is tízszer gyengébb lehetett. Statisztikailag egy ehhez hasonló erős gammasugár-kitörés csak 10 ezer évente érkezik a Földre. A gammasugárzás beérkezésének 800 másodperce alatt ez az esemény elegendő energiát szállított ahhoz, hogy villámdetektorokat aktiváljon Indiában. A németországi műszerek arra utaló jeleket észleltek, hogy a Föld ionoszféráját több órára megzavarta a kitörés.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.