Egy hét kultúra 2024/36.

  • Narancs
  • 2024. szeptember 4.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

KORSÓ Egy izraeli kisfiú véletlenül összetört egy 3500 éves korsót a Haifa városában található Hecht múzeumban. A középső bronzkorból származó, nagy méretű kerámia időszámításunk előtt 2200 és 1500 között készülhetett, és feltehetően bor vagy olívaolaj tárolására szolgált. A hasonló leletekkel ellentétben rendkívül jó állapotban maradt fent, a múzeumban mégis üvegvitrin nélkül állították ki, hogy minél közelebbről tekinthessék meg a látogatók. A történtekről beszámolva a négyéves kisfiú apja a BBC-nek elmondta, fia csak arra volt kíváncsi, hogy mi van a korsóban, amikor azonban megpróbált belenézni, az értékes kiállítási tárgy felborult. Az intézmény közölte, a haifai egyetem régészeti karának munkatársai már meg is kezdték a restaurálását. Az állagmegőrző beavatkozás várakozásaik szerint zökkenőmentes lesz, mivel korábban számos fénykép készült a korsóról. A mú­zeum vezetői hozzátették, a baleset ellenére továbbra is szeretnének minél több műtárgyat akadálymentes módon bemutatni, a kisfiút és családját pedig büntetés helyett újra meghívták a kiállításra.

KARIKÁK Párizs polgármestere az Ouest-France című napilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a játékok végeztével is az Eiffel-tornyon maradnak a város jelképére júniusban felszerelt olimpiai karikák. Anne Hidalgo úgy fogalmazott, szeretné megőrizni az „ünnep szellemét”, polgármesterként pedig szerinte joga van dönteni ebben a kérdésben. Bár a 30 tonnás gyűrűszerkezet túl nehéz ahhoz, hogy hosszú ideig díszítse a tornyot, Hidalgo szerint erre is van megoldás, mivel az olimpiai karikákat hamarosan egy könnyebb, acélból készült másolatra cserélik. Gustave Eiffel leszármazottjai ellenzik az elképzelést, a mérnök egyik ükunokája a hírre reagálva elmondta, önmagában nem lenne semmi gond azzal, ha a karikák a paralimpiai játékok után is maradnának még egy darabig, az Eiffel-torony azonban „nem reklámfelületnek készült”, a polgármesternek pedig egy ilyen döntés előtt ki kellene kérnie a városi tanács és más illetékesek véleményét.

BÚCSÚ Nyolcvankét éves korában meghalt Dobray György Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, operatőr, író, forgatókönyv­író. 1942. március 8-án született Budapesten, 1961-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára, ahol 1965-ben szerzett diplomát. Első filmjei dokumentumfilmek voltak, a Munkashow 1971-ben elnyerte a miskolci dokumentumfilm-fesztivál nagydíját. Később külsősként irodalmi és dokumentumfilmeket rendezett a Magyar Televízióban, 1979-ben pedig elkészíthette Az áldozat című első játékfilmjét. A nyolcvanas évekből több filmes siker fűződik a nevéhez, köztük a Vérszerződés és a Szerelem első vérig, amit a Szerelem második vérig követett. A K – Film a prostituáltakról (Rákóczi tér) és a K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok) című dokumentumfilmjei 1988-ban és 1989-ben nagy visszhangot váltottak ki, ezek történetét könyvben is megírta. Dobray György 2023-ban készítette el a Habiszti – Csak azért is! című dokumentumfilmet, amely a roma holokausztról szóló Habiszti – Csak azért is élünk és táncolunk! című táncprodukció próbafolyamatát mutatja be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.