KORSÓ Egy izraeli kisfiú véletlenül összetört egy 3500 éves korsót a Haifa városában található Hecht múzeumban. A középső bronzkorból származó, nagy méretű kerámia időszámításunk előtt 2200 és 1500 között készülhetett, és feltehetően bor vagy olívaolaj tárolására szolgált. A hasonló leletekkel ellentétben rendkívül jó állapotban maradt fent, a múzeumban mégis üvegvitrin nélkül állították ki, hogy minél közelebbről tekinthessék meg a látogatók. A történtekről beszámolva a négyéves kisfiú apja a BBC-nek elmondta, fia csak arra volt kíváncsi, hogy mi van a korsóban, amikor azonban megpróbált belenézni, az értékes kiállítási tárgy felborult. Az intézmény közölte, a haifai egyetem régészeti karának munkatársai már meg is kezdték a restaurálását. Az állagmegőrző beavatkozás várakozásaik szerint zökkenőmentes lesz, mivel korábban számos fénykép készült a korsóról. A múzeum vezetői hozzátették, a baleset ellenére továbbra is szeretnének minél több műtárgyat akadálymentes módon bemutatni, a kisfiút és családját pedig büntetés helyett újra meghívták a kiállításra.
KARIKÁK Párizs polgármestere az Ouest-France című napilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a játékok végeztével is az Eiffel-tornyon maradnak a város jelképére júniusban felszerelt olimpiai karikák. Anne Hidalgo úgy fogalmazott, szeretné megőrizni az „ünnep szellemét”, polgármesterként pedig szerinte joga van dönteni ebben a kérdésben. Bár a 30 tonnás gyűrűszerkezet túl nehéz ahhoz, hogy hosszú ideig díszítse a tornyot, Hidalgo szerint erre is van megoldás, mivel az olimpiai karikákat hamarosan egy könnyebb, acélból készült másolatra cserélik. Gustave Eiffel leszármazottjai ellenzik az elképzelést, a mérnök egyik ükunokája a hírre reagálva elmondta, önmagában nem lenne semmi gond azzal, ha a karikák a paralimpiai játékok után is maradnának még egy darabig, az Eiffel-torony azonban „nem reklámfelületnek készült”, a polgármesternek pedig egy ilyen döntés előtt ki kellene kérnie a városi tanács és más illetékesek véleményét.
BÚCSÚ Nyolcvankét éves korában meghalt Dobray György Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, operatőr, író, forgatókönyvíró. 1942. március 8-án született Budapesten, 1961-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára, ahol 1965-ben szerzett diplomát. Első filmjei dokumentumfilmek voltak, a Munkashow 1971-ben elnyerte a miskolci dokumentumfilm-fesztivál nagydíját. Később külsősként irodalmi és dokumentumfilmeket rendezett a Magyar Televízióban, 1979-ben pedig elkészíthette Az áldozat című első játékfilmjét. A nyolcvanas évekből több filmes siker fűződik a nevéhez, köztük a Vérszerződés és a Szerelem első vérig, amit a Szerelem második vérig követett. A K – Film a prostituáltakról (Rákóczi tér) és a K2 – Film a prostituáltakról (Az éjszakai lányok) című dokumentumfilmjei 1988-ban és 1989-ben nagy visszhangot váltottak ki, ezek történetét könyvben is megírta. Dobray György 2023-ban készítette el a Habiszti – Csak azért is! című dokumentumfilmet, amely a roma holokausztról szóló Habiszti – Csak azért is élünk és táncolunk! című táncprodukció próbafolyamatát mutatja be.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
