Egy hét tudomány 2024/36.

  • Narancs
  • 2024. szeptember 4.

Interaktív

Rövid hírek: szirén, pecsét, maszk...

ANTIBIOTIKUM Két potenciális antibiotikumot találtak a Jeges-tengerből származó tengeri baktériumokban: a Finnországból és Norvégiából származó kutatócsoport az enteropatogén Escherichia coli (EPEC) fertőzések kezeléséhez ígéretesnek tűnő vegyületet a Kocuria és Rhodococcus tengeri aktinobaktériumok Jeges-tengerből származó törzseiből gyűjtött bakteriális metabolitok között azonosította. A finn és norvég kutatók új módszerükkel több száz, eddig ismeretlen vegyület hatását tesztelték: egy EPEC törzset céloztak meg, amely súlyos – néha halálos – hasmenést okoz 5 éven aluli gyermekeknél, különösen a fejlődő országokban. A vizsgált vegyületek négy aktinobaktérium-fajból származnak, amelyeket a Spitzbergák melletti vizekből származó gerinctelen állatokból izoláltak. Ezeket a baktériumokat ezután tenyésztették, sejtjeiket extrahálták, és tartalmukat szétválasztották különböző frakciókra. A Frontiers in Microbiology cikke szerint a kutatók két ismeretlen vegyületet találtak a legígéretesebbnek: az egyik a Rhodococcus nemzetség egy ismeretlen törzséből (T091-5), a másik pedig a Kocuria nemzetség egy ismeretlen törzséből (T160-2) származik.

TÖLTÉS Először mérte meg a Föld ambipoláris (azaz pozitív és negatív töltésű elektromos részecskék részvételével felépülő) elektromos mezőjét a NASA Endurance missziója – az eredményről a Nature számolt be. Már hatvan évvel ezelőtt feltételezték, hogy az ambipoláris elektromos mezőnek köszönhető a töltött részecskék, főképp ionok folyamatos kiáramlása a Föld pólusai felett az űrbe, azaz a sarki szél: ezt a 1960-as évek vége óta észlelik a Föld pólusai felett repülő űrjárművek is. A szubatomi léptékben generált ambielektromos térről úgy gondolták, hogy hihetetlenül gyenge, és a hatásait sem egyszerű detektálni: évtizedek teltek el, míg végre sikerült túllépni az addigi technológia korlátait. A kutatók 2016-ban kezdtek hozzá egy új műszer megalkotásához, amely alkalmas lehet a Föld ambipoláris mezőjének mérésére – a sarkvidékről indított szuborbitális rakétarepülés segítségével. Az Endurance (amely Ernest Shackletont 1914-ben az Antarktiszra szállító hajóról kapta nevét) 2022. május 11-én indult útjára, és 19 perccel azután, hogy elérte a 768 kilométeres tengerszint feletti magasságot, Grönland mellett a tengerben landolt. Az 518 kilométeres magassági tartományban, ahol adatokat gyűjtött, az Endurance egy mindössze 0,55 voltos változást mért az elektromos potenciálban, ám ez több mint elég a gravitáció elleni küzdelemhez: szuperszonikus sebességgel indítja a töltött részecskéket az űrbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.