ANTIBIOTIKUM Két potenciális antibiotikumot találtak a Jeges-tengerből származó tengeri baktériumokban: a Finnországból és Norvégiából származó kutatócsoport az enteropatogén Escherichia coli (EPEC) fertőzések kezeléséhez ígéretesnek tűnő vegyületet a Kocuria és Rhodococcus tengeri aktinobaktériumok Jeges-tengerből származó törzseiből gyűjtött bakteriális metabolitok között azonosította. A finn és norvég kutatók új módszerükkel több száz, eddig ismeretlen vegyület hatását tesztelték: egy EPEC törzset céloztak meg, amely súlyos – néha halálos – hasmenést okoz 5 éven aluli gyermekeknél, különösen a fejlődő országokban. A vizsgált vegyületek négy aktinobaktérium-fajból származnak, amelyeket a Spitzbergák melletti vizekből származó gerinctelen állatokból izoláltak. Ezeket a baktériumokat ezután tenyésztették, sejtjeiket extrahálták, és tartalmukat szétválasztották különböző frakciókra. A Frontiers in Microbiology cikke szerint a kutatók két ismeretlen vegyületet találtak a legígéretesebbnek: az egyik a Rhodococcus nemzetség egy ismeretlen törzséből (T091-5), a másik pedig a Kocuria nemzetség egy ismeretlen törzséből (T160-2) származik.
TÖLTÉS Először mérte meg a Föld ambipoláris (azaz pozitív és negatív töltésű elektromos részecskék részvételével felépülő) elektromos mezőjét a NASA Endurance missziója – az eredményről a Nature számolt be. Már hatvan évvel ezelőtt feltételezték, hogy az ambipoláris elektromos mezőnek köszönhető a töltött részecskék, főképp ionok folyamatos kiáramlása a Föld pólusai felett az űrbe, azaz a sarki szél: ezt a 1960-as évek vége óta észlelik a Föld pólusai felett repülő űrjárművek is. A szubatomi léptékben generált ambielektromos térről úgy gondolták, hogy hihetetlenül gyenge, és a hatásait sem egyszerű detektálni: évtizedek teltek el, míg végre sikerült túllépni az addigi technológia korlátait. A kutatók 2016-ban kezdtek hozzá egy új műszer megalkotásához, amely alkalmas lehet a Föld ambipoláris mezőjének mérésére – a sarkvidékről indított szuborbitális rakétarepülés segítségével. Az Endurance (amely Ernest Shackletont 1914-ben az Antarktiszra szállító hajóról kapta nevét) 2022. május 11-én indult útjára, és 19 perccel azután, hogy elérte a 768 kilométeres tengerszint feletti magasságot, Grönland mellett a tengerben landolt. Az 518 kilométeres magassági tartományban, ahol adatokat gyűjtött, az Endurance egy mindössze 0,55 voltos változást mért az elektromos potenciálban, ám ez több mint elég a gravitáció elleni küzdelemhez: szuperszonikus sebességgel indítja a töltött részecskéket az űrbe.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
