Egy hét kultúra 2025/35.

  • Narancs
  • 2025. augusztus 27.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BALHÉS PICASSO Pert indított a Christie’s ellen Sasan Ghandehari műgyűjtő és kockázati befektető, mivel állítása szerint az aukciósház nem tájékoztatta arról, hogy az általa megvásárolni kívánt Picasso-festmény korábban egy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt elítélt személy tulajdonában volt. A Ghandehari által képviselt Brewer Management Corporation (BMC) vállalta, hogy 14,5 millió fontért (mintegy 6,6 milliárd forint) megveszi a Nő hintaszékben (Jacqueline) című 1956-os vásznat, amennyiben a műalkotás nem kel el (legalább ennyiért) a Christie’s 2023 februárjában megrendezett londoni árverésén. Az angliai legfelsőbb bíróságon benyújtott kereset szerint a kép korábbi tulajdonosa José Mestre Fernández volt, akit kilenc év börtönre ítéltek kokaincsempészetért. A BMC állítja, hogy az aukciósház nem tájékoztatta Ghandeharit az egyikori tulajdonos kábítószerrel kapcsolatos ügyéről, ezért a cég azt szeretné, hogy a Christie’s mondja fel a harmadik fél általi garanciavállalásra vonatkozó szerződést. A Christie’s szóvivője a perrel kapcsolatban az ARTnewsnak úgy nyilatkozott, ügyfeleikkel szemben titoktartási kötelezettséggel tartoznak, de biztos benne, hogy kollégái a jogszabályoknak megfelelően jártak el.

VÉGRENDELET Egy jelöletlen dobozból került elő a brit nemzeti levéltárban az a több mint 150 éve elveszett végrendelet, amely a William Shakespeare utolsó otthona körüli tulajdonjogi viták középpontjában állt a 17. században. Az 1642-es dokumentumot Thomas Nash, Shakespeare unokájának, Elizabeth Hallnak a férje készítette, aki végrendeletében unokatestvérére hagyta a stratford-upon-avoni New Place-t, ahol az angol drámaíró és költő 1597-től egészen 1616-os haláláig lakott. Nash 1647-ben bekövetkezett halálakor azonban ennek a dokumentumnak nem tudtak érvényt szerezni, mert Shakespeare maga a házat az idősebbik lányára (Nash anyósára) hagyta, aki ezt be is tudta bizonyítani. Nash végrendeletét a 19. század közepén fedezte fel egy Shakespeare-kutató, később azonban nyoma veszett. A most végre megfelelően katalogizált dokumentum eredeti példánya több mint másfél évszázad óta először vált elérhetővé a nyilvánosság számára a The National Archives gyűjteményében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.