Egy hét kultúra 2025/8.

  • Narancs
  • 2025. február 19.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BAFTA Vasárnap este adták át Londonban a brit film- és televíziós művészeti akadémia (BAFTA) díjait, a legtöbb elismerést – egyaránt négyet – a Konklávé és A brutalista kapta. Az Edward Berger rendezte Konklávé a legjobb film díja mellett a legkiemelkedőbb brit filmalkotásért, valamint a legjobb filmadaptációért és a legjobb vágásért járó trófeát is elnyerte. A legjobb rendező Brady Corbet lett, akinek A brutalista című filmjében nyújtott alakításáért Adrien Brody vehette át a legjobb férfi főszereplő díját. A jórészt Budapesten forgatott alkotást a legjobb eredeti filmzenéért (Daniel Blumberg) és legjobb fényképezésért is díjazták. Jacques Audiard rendezése, a spanyol nyelvű Emilia Pérez tizenegy jelölésből végül két díjat kapott: Zoe Saldana (képünkön) lett a legjobb női mellékszereplő, a musical pedig a legjobb nem angol nyelvű alkotások versenyében is győzedelmeskedett.

BIBLIA Majdnem nyolc évszázaddal a készítése után visszatér Salisbury városába az a kézzel írott Biblia, amelyet egy Sarum mesterként (a délnyugat-angliai település korai elnevezése) ismert 13. századi illuminátor munkájaként tartanak számon. A gazdagon díszített, latin nyelvű kódexen – Szent Jeromos Vulgatájának másolata – az 1240-es és 1250-es években tevékenykedő mester szkriptóriumában a feltételezések szerint még legalább hárman dolgoztak. A kis méretű, éppen ezért valószínűleg magánhasználatra szánt Biblia aprólékosan kidolgozott, színes iniciálékkal kezdődik, és bár nem tudni, ki volt az első tulajdonosa, minden bizonnyal gazdag ember lehetett. Az értékes műkincs az évszázadok során végig magánkézben volt, nyilvános kiállításon pedig soha nem szerepelt. A salisbury-i katedrális tavaly vásárolta meg a kódexet egy jótékonysági szervezet segítségével, amely 90 ezer fontot (több mint 40 millió forint) gyűjtött össze erre. Sarum mester Bibliáját február 28. és március 20. között állítják ki a katedrálisban.

KARNEVÁL Február 14-én kezdődött és egészen március 4-ig tart az idei velencei karnevál. A Valentin-napi kezdés nem véletlen, az idei eseménysorozat ugyanis a Casanova kora címet kapta, amivel a város az egyik leghíresebb lakója születésének 300. évfordulóját ünnepli. Ennek megfelelően az utcai látványosságok és a különböző bálok is megidézik az 1700-as években élt író, művész és kalandor alakját, aki minden bizonnyal sok jelmezt is inspirál. Az idei karnevál első vízi parádéját február 16-án tartották a Canal Grandén, ahol a jelmezesekkel teli gondolák és hajók egészen a Rialto hídig vonultak. Szintén vasárnap este kezdődött a farsangi színházi szezon a La Fenice operaházban Giuseppe Verdi Rigolettójával, a karnevál egyik csúcspontjának számító jelmezversenyt – amelyre bárki benevezhet – pedig március 2-án rendezik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.