FELÉBREDNEK Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és az Országos Onkológiai Intézet kutatói: a kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot. Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. A magyar kutatócsoport egy eddig még nem alkalmazott eljárással (a TIS sejtek egysejt-szekvenálással való feltérképezésével) feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését. A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetésként szolgálnak az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet. A kutatócsoport egy másik meghökkentő felfedezést is tett: a TIS tumorsejtek nemcsak a kemoterápiával és célzott biológiai terápiákkal szemben ellenállók, hanem az immunrendszer természetes támadásait is képesek elhárítani.
DUÓ Egy olyan kompakt kettős csillagrendszert fedeztek fel kínai csillagászok, amelynek keletkezésekor az egyikük, egy neutroncsillag éppen egy másik belsejében keringett. A kettős jelenleg egy milliszekundumos pulzárból (PSR J1928+1815) és héliumcsillag partneréből áll a Science cikke szerint. A milliszekundumos pulzárok olyan gyorsan pörgő neutroncsillagok, amelyek rádióhullámokat bocsátanak ki: rendkívüli forgási sebességüket úgy érik el, hogy egy közeli csillagtárstól anyagot szívnak el. A keletkezésükről szóló elmélet azt jósolja, hogy a bináris rendszerek megtapasztalhatnak egy közös burkológörbe fázist, amelyben az egyik csillagobjektum a társának külső rétegein belül kering. Tanulmányukban a kutatók csillagmodellek segítségével mutatták ki, hogy ez a rendszer azután alakul ki, hogy a kísérőcsillagról a neutroncsillagra való instabil tömegátadás után közös burok jött létre mindkét csillag körül. A neutroncsillag spirálisan közelebb húzódott a másik csillag magjához, felszabadítva azt az energiát, amely kilökte a külső burkot, és egy szorosan kötött kettős rendszert hagyott maga után.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
