Interaktív

Nem indult túl biztatóan A mi kis falunk: egy újabb magyar sorozat, amiben a poénok helyett inkább kínos jelenetek akadnak. Márpedig, ha van valami, amiben mindenki egyetérthet, az épp az, hogy igazán jól jönne már nekünk egy jó sitcom; olyan, ami nem bárgyú poénokkal támad, s nem a kilencvenes éveket akarja megidézni, hanem okosan reflektál a mai magyar viszonyokra. Ez nem ilyen.

Eddig sem voltak kétségeink, de itt az újabb bizonyíték: a közrádió műsor-ideológusai menthetetlenül rajta tartják ujjbegyüket a magyar külpolitika ütőerén.

Az ATV háza táján oly mozgalmasan telt elmúlt hetekben nemcsak az örök pályakezdő, Hajdú Péter, de egy valódi tévés is csatlakozott a csatorna változatos összetételű csapatához: Krizsó Szilvia.

Tavaly november közepén járta be a hír a magyar sajtó egy részét, hogy Geszti Péter újra rádiózni kezd. És valóban, néhány nappal később, november 20-án délelőtt el is startolt a Geszti Péter Special, azaz a GPS a Sláger FM hullámhosszán. De hogy valóban hír volt-e ez, az épp annyira kétséges, mint az, hogy a GPS igazi rádióműsor lenne.

Az internet leegyszerűsítette a tartalom-előállítást és a hozzáférést az információhoz. De mi lesz az adatokkal tíz, ötven vagy száz év múlva? A bitek meglepően gyorsan pusztulnak – és a tudománynak még nincs válasza minden ebből fakadó kérdésre.

„Az a baj az ilyen emlékekkel, hogy az ember már nem arra emlékszik, ami történt, hanem arra, hogy is mesélte ezt el húsz évvel ezelőtt…” – életútinterjújában a néhai Réz Pál fogalmazta meg ily egyszerűen és bölcsen a visszaemlékezés műfajának jószerint megkerülhetetlen buktatóját, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindenkiből törvényszerűen Dózsa László válik, amint a saját életének elmesélésébe fog.

„Sajtótörténeti pillanat” – ekként hirdette és ünnepelte az Echo Tv, hogy másfél évtizednyi szünetet követően újra összeállt a nagy csapat, a Sajtóklub válogatott társasága, és mint egy sereg más szertelen túlzás, úgy e tódítás mélyén is rejlik valamiféle valóságalap.