Snoblesse
„Neked már harmadévesnek kellene lenned” – Nyári Oszkár színész, a Karaván Művészeti Alapítvány vezetője
Prah – február 9-én Kaposváron.
(2017-02-02)
Prah – február 9-én Kaposváron.
Jó egy éve miniszterelnöki biztosa Felcsútnak. Tessely Zoltán most elmagyarázza, miért fontos Orbán Viktornak a Fejér megyei település környéke, és hogy ez miért nem gond.
Az elmúlt év a béremelésektől volt hangos. Először a 2014-es választások után csalódott szocialisták karolták fel a közgazdasági összefüggések iránt nem túl nagy affinitást mutató celeb-tanár, Pogátsa Zoltán ötletét.
Abban az alternatív valóságban, amelyben a budapesti Fővárosi Közgyűlés Lukács György Szent István parki szobrának lebontásáról döntött, a marxista filozófust nem vallatták a sztálini időkben a Lubjankán, nem hurcolták meg a Rákosi-korszakban a Felelet-vitában, nem volt a forradalmi Nagy Imre-kormány minisztere, nem deportálták a forradalom leverése után Romániába, nem volt a Kádár-korszakban mellőzött ember, aki az üldözött Szolzsenyicinről jelentetett meg Nyugaton könyvet, akihez tanítványul szegődni, szellemileg csatlakozni súlyos karrier- és rendőri kockázatot jelentett.
A magyar miniszterelnök előszeretettel tetszeleg nagyhatalmi vezetők pózában. Most éppen Donald Trump jelmezét próbálgatva igyekszik ugyanazt előadni, mint ő, egyebek mellett a protekcionista gazdaságpolitika előnyeiről. Ám nagyon különböző országok esetében ugyanaz nem ugyanazt jelenti – s a legnagyobb jóindulattal sem lehet egyenlőségjelet tenni a világkereskedelemre erősen ráutalt magyar és a csaknem önellátó amerikai gazdaság közé.
A PISA-felmérések értelme az lenne, hogy a saját korábbi teljesítményükhöz vagy a többi országhoz képest leszakadó országok megnézzék, hol barmolták el oktatási rendszerüket, és hogyan tudnák e hibákat kiküszöbölni. Tanulhatnának azoktól az államoktól, amelyek viszont szép javulást érnek el a teszteredményekben. Hosszas és alapos elemzés után a magyar kormány is megtalálta a soha nem látott zuhanórepülés legfőbb okozóit: a rohadék nemzetközi médiát meg a szegény, cigány tanulókat.
Kedd este van, rámegyünk a Momentum Mozgalom Facebook-oldalára ellenőrizni, hogy is áll a helyzet a NOlimpia aláírásgyűjtésével.
Az új jobboldal legfőbb ellensége a hagyományos sajtó, célja pedig a közbeszéd feletti uralom megszerzése. Ez hajtja Steve Bannont, az új amerikai kormány vezető stratégáját, akárcsak a Budapesten letelepedett eszmetársait, akik a legádázabb nacionalistákkal szövetkeznek.
Oroszország gyenge: ám az országot irányító ex-KGB-s elit megtalálta a módját, hogy belülről rendítse meg az ellenséget. Az energiapolitikai zsarolás és a szélsőjobboldal pénzelése mellett álhírekkel, hackertámadásokkal ássa alá a demokráciába vetett bizalmat. Európában lassan megértik, mekkora veszélyt jelent mindez, Magyarországon viszont a kormányközeli és állami média terjeszti az orosz propagandát.
Az előzetesen kalkulált 10 milliárddal szemben legalább 20, de inkább 37 milliárd forintnál tartanak a 2024-es budapesti olimpiai pályázat költségei. A kormány nem bíz semmit a véletlenre: az elmúlt hónapokban körülbelül 500 milliárd forintnyi, a rendezéshez szükséges beruházás elindítását készítette elő.
Az elmúlt két évtized egyik legeredetibb és legfontosabb stadionrock-zenekara (egyúttal az egész stadionrockéthosz legszórakoztatóbb karikatúrája) legújabb nagylemezén már távolról sem hangzik rockzenekarnak, hanem inkább afféle stúdióprojektnek, de ez egyrészt alighanem a korral jár, másrészt pedig egyáltalán nem baj.
2009-ben senki sem mutatta be annyira szépen a kor popzenei nyelvén a zárkózott, félénk tinédzserek lelkivilágát, mint az xx az első lemezével.
Miért is jár az ember operába? – tettük fel a beugró kérdést pár premierrel ezelőtt a Lammermoori Lucia kritikájában, ám akkor még nem hozakodtunk elő a műfaj másik alapkérdésével, amely így hangzik: egyáltalán miért ír valaki operát?
1973-ban született Moszkvában, az egyik legrangosabb orosz irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese Natalija Ivanova lányaként; nagyapja az orosz nagyepika világszerte ismert alakja, Anatolij Ribakov. Tanulmányait Moszkvában és Berlinben végezte, majd a Yale-en szerzett doktori fokozatot. Több amerikai egyetem mellett Kínában is oktatott, jelenleg a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen tanít. Számos regény és novella szerzője, jó néhány díjat és jelölést begyűjtött. Jelenleg a Közép-európai Egyetem művészeti ösztöndíjasa, írói vizsgálódása középpontjában Márai Sándor, illetve az ő fizikai és átvitt értelemben vett „helyei” állnak.
Ahogy a gyerekdal mondja: egy boszorka van, három fia van. Ha nem volna boszorka, hanem, mondjuk, a három fiát szeretetben és odafigyelésben felnevelő anya, a hátralévő időszak is könnyebb volna mindenkinek. Mert a neheze csak most kezdődik: amikor anya stroke-ot kap, és hirtelen az erélyes, kemény asszony segítségre szorul. Szinte állandó felügyeletre. Fürdeni sem tud egyedül, vagy egy ásványvizes palackot kinyitni.
Beletörik-e a színész nyelve, ha egy este során többször is ki kell mondania, hogy „Hochroitzpointner”? Milyen hatással van az emberre az AC/DC? Miért megszívlelendő Harvey Keitel italreklámja? Az Örkény Színház művészével kitárulkozásról és írói vénáról, Montágh Imre zsenialitásáról és az autóvezetés színészi hasznáról is beszélgettünk.
Néhány nappal azután találkoztunk, hogy megnyerte a Golden Globe-ot, és néhány nappal azelőtt, hogy Oscar-díjra jelölték Paul Verhoeven Elle című filmjéért.
Eddig sem voltak kétségeink, de itt az újabb bizonyíték: a közrádió műsor-ideológusai menthetetlenül rajta tartják ujjbegyüket a magyar külpolitika ütőerén.
Decemberben olyan szakrendelés nyílt Zuglóban, ahová drogproblémákkal küzdő kamaszok mehetnek. Az önkormányzat támogatja a kezdeményezést, nagyobb helyiséget is biztosítana, de a környéken lakók annak ellenére elutasítóak, hogy a szolgáltatást biztosító alapítvány több mint tíz éve tevékenykedik a kerületben.
E különböző motivációjú és ambíciójú egyének eddig semmiféle szervezetet, egyesületet nem alapítottak – állítja róluk a beruházó. Ha kitartanak, a Liget-projekt meg fog bukni – mondja róluk a tájépítész. Kimentünk közéjük, hogy megnézzük, mennyire fagyállók. Nem azok ők sem, s az is igaz, hogy ahányan vannak, tényleg annyifélék – s épp így baromi erősek.
A magyar kormány december végén 3 milliárd forintot ítélt meg a Délvidék Sport Akadémiának. Az ügyben hírzárlatot rendeltek el, a helyiek örülnének a beruházásnak.
Annyira megszoktuk saját, jól bevált mértékegységeinket, hogy ha mással találkozunk, előfordul, hogy gondot okoz az átváltás.