Rádió

Reklámarcok

Geszti Péter Special

Interaktív

Tavaly november közepén járta be a hír a magyar sajtó egy részét, hogy Geszti Péter újra rádiózni kezd. És valóban, néhány nappal később, november 20-án délelőtt el is startolt a Geszti Péter Special, azaz a GPS a Sláger FM hullámhosszán. De hogy valóban hír volt-e ez, az épp annyira kétséges, mint az, hogy a GPS igazi rádióműsor lenne.

A Sláger FM (1989 és 2015 között Juventus Rádió) tavalyelőtt új tulajdonoshoz, a Radu Morar vezette Tematic Media Grouphoz került, és elkezdett célzottan egy konkrét hallgatói rétegre fókuszálni. A 30 és 59 közöttiek pedig, ha hinni lehet a felméréseknek, meg is hálálták ezt, hiszen tavaly Budapesten (ahol fogni lehet a csatornát) naponta nagyjából félmillióan hallgatták közülük a Slágert, amivel ez lett a korcsoport legnépszerűbb adója. Morar egy interjúban azt is elárulta, hogy felmérték a zenei preferenciákat is, és az alapján lőtték be az adó muzikális arculatát a ’80-as, ’90-es évek popzenéjére. De még a műsorvezetői kar is javarészt ebből az időszakból ismerősen csengő nevekből állt össze: reggeli adást vezet Abaházi Csaba és Vágó Piros, de feltűnik a színen Dénes Tamás és Várkonyi Attila, alias DJ Dominique is. Ebbe a képletbe pedig nyilván csont nélkül beleillik a megidézett kor prominens magyar médiaszemélyisége, a műsorvezető-popsztár-dalszerző-kreatív Geszti Péter is. Sőt nem csak beleillik, de a novemberi bejelentéssel egy csapásra ő lett a csatorna reklámarca, vezéralakja és hallgatómágnese. Hogy mitől lett mégis meglehetősen izzadságszagú és sokszor bizony kínos a GPS vasárnap délelőttönként hallható százhúsz perce, arra elég gyorsan megtalálni a választ.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Vegyük például a legutóbbi adást: Geszti bevezetőjében összefoglalja húsz másodpercben, hogy miről nem fog beszélni (ezek a hét fontos hírei: hóhelyzet, Putyin-látogatás, metróügy és társai), majd egy percig mesél egy jobbára érdektelen sztorit az új laptopjáról, aztán a Túr dö flanc (lábjegyzet: ez a fonetikus humorkodás is mennyire retró lett időközben) című Rapülők-slágerrel indítja útjára a műsort. Mindezek után bejelenti aznapi vendégét, akivel – a GPS célkitűzéseinek megfelelően – a ’90-es évek hangulatát igyekszik feleleveníteni: Schobert Norbertet, azaz Aerobik Norbit, ahogy egy nép anno megismerte. Ez így akár valódi műsor is lehetne, de az Emlékek kicsiny boltja névvel ellátott beszélgetős rész nem nagyon találja meg a maga célját, és elég hamar üres jópofáskodásba fut. Van itt minden, amihez valami félreértés miatt a kereskedelmi rádiók ragaszkodni szoktak: borzasztó háttérzene, az indokoltnál két oktávval magasabb beszédhang és sok-sok gépies kacaj. Geszti nagy rutinnal kérdez, de nem túl erős érdeklődéssel, a valódi beszélgetés helyén tátongó réseket meg közepesen elviselhető frappánsságokkal tölti ki jó iparosként. Mi ez itt, merül fel a kérdés a hallgatóban, életútinterjú, promó-riport, baráti traccsparti, bulvárintimkedés? És miért érezni, ahogy közelítünk a végéhez, hogy Geszti is már nagyon szeretné letudni az egészet?

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, és egy kis utánaolvasással azt is hamar kideríthetjük, hogy tulajdonképpen ez már a műsor indulásakor be lett jelentve: a GPS lényegében nem rádióműsor, hanem egy annak tűnő eleven reklámfelület, ahol a február végi Rapülők-„megashow” résztvevői és támogatói beszélgetésekbe bugyolálva promotálják a nagy eseményt. Ennek tudható be, hogy Geszti stabilan hárompercenként beidéz egy-egy Rapülők-szövegrészt, akár a lehető legkevésbé odaillő módon, illetve az is, hogy nemcsak a műsor elején, hanem a közepén és a legvégén is az újra összeállt trió egy-egy dalát halljuk. Természetesen a nyereményjáték is erről szól, de még a Márta nénivel (Geszti édesanyja) folytatott beszélgetésben is felbukkan néhány Rapülők-strófa. A Sláger FM egyébként a koncert főtámogatója, az együttes tagjai pedig a minap Schobert nejénél melegítettek be a hóvégi produkcióra, amint arról az RTL Klub is beszámolt. Körbe van ez a dolog rendesen barterezve.

Semmi más célja nincs tehát a GPS-nek, mint a jegyek eladása. Persze nem mondhatjuk, hogy legalább a forma nem rendhagyó, ráadásul szinte nyílt lapokkal játszott üzleti ügyről van szó, tehát emiatt sem fintoroghatunk igazán. Csak hát rádióműsorként nem áll meg az egész, hiszen nem valami jó hallgatni. Arra pedig, hogy a koncert után is lesz-e még GPS, megvan a magunk erős tippje.

Sláger FM, február 5.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.