Tévé

Gázos

Dr. Tóth

Interaktív

Nem vitás, hogy nagy és korábban elképzelhetetlen dolgok mennek végbe mostanában az RTL Klub háza táján. Előbb nyíltan kormánykritikussá tették a híradójukat, legújabban pedig megkockáztatták egy közhasznú műsor életre hívását a délutáni műsorsávban.

Kerítettek egy kameraképes, rokonszenves orvost, s bízva az egészségügyi témák iránt megmutatkozó örök emberi érdeklődésben, a múlt héttel napi show-t indítottak Dr. Tóth (vagy Dr Tóth – ebben erősen ingadoznak) címmel. Üdvözlést érdemlő az elhatározás, hiszen ha a műsort felvezető jogászi szöveg határozottan el is hárít mindennemű felelősségvállalást, azért e műsor léte mégiscsak jótékonyan sejtet valamiféle társadalmi felelősségérzetet a kereskedelmi csatorna részéről.

Az egészségügyi ismeretterjesztés terén még az sem igazán problematikus, hogy a műsor az elhangzó evidens alapinformációkat is sulykolja-ismétli, elvégre itt valóban indokolt a legszélesebb közönséghez szólni: világosan, a szakmai zsargon minimumával, s akár a szájbarágás látszatát is vállalva. De az már erősen vitatható, hogy a műsorkészítők még olyankor is makacsul ragaszkodnak a Mónika Show meg a többi előzmény mintakönyvéhez, amikor ez egészen abszurd pillanatokat teremt. „Megkétszerezi az infarktus esélyét a munkahelyi stressz” – végzi például egyik megszólalását a múlt pénteki adásban Tóth doktor, s erre úgy jön be az elmaradhatatlan taps, mintha a Csárdás­királynő Miska főpincére sütne el egy bombabiztos poént távoztában. S jobbára éppily kényszeresek és hiteltelenek a játékos elemek is, amelyek során, mondjuk, kislabdákkal dobálják meg a stresszére panaszkodó mintabeteget: imigyen illusztrálva, hogyan is támad rá a szervezetre a munkahelyi és családi feszültség. Vagy amikor a haspuffadásról szóló szegmens zárásaképp a doktor alkalmi segítőtársának ki kell söpörnie egy szeméttel teleszórt díszletelemet: annak hasonlatosságára, ahogyan a beleket is meg kell tisztítani az ott felhalmozódó, túlzott gázképződést kiváltó anyagoktól.

Apropó, gázképződés! A haspuffadás témáját luftballonok garmadájával indítja a műsor: ezek segítségével mutatja be Tóth doktor biztatására a stúdióközönség azt, hogy hagyományosan miként is szokás megszabadulni a belekben felgyülemlő gázoktól. Bizony-bizony, az egészségügyi show az ötödik adásra eljutott a szellentős poénokig, s jeléül annak, hogy ez nem egyszeri botlás volt, hát néhány másodperccel később maga a műsorvezető kérdez rá egy hölgynél férje flatulálási szokásaira, megkockáztatva azt a sejtését is, hogy igazándiból talán ez a férj sem mentes a gázképződéstől, hanem csak „sunyi laposakat”…

Dr. Tóth humorán tehát még lenne mit kalibrálni, s ez a finomhangolás meg is érné az erőfeszítést, mert a szolid kiállású orvos amúgy alkalmasnak tűnik a szerepére. Megnyugtató, laza és hozzáértő, s ráadásul még önmérsékletet is képes tanúsítani. Elvégre a prosztatavizsgálatról szóló szakasznál már most is sikerült egy sor közhelyes poént kihagynia.

RTL Klub, november 21.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.