tévéSmaci

Gyémántkakas

  • tévésmaci
  • 2019. december 14.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché keresztezték a flamingót a sertéssel, egy nagy marhaságnak indult az egész, de végül tudományos szenzáció lett belőle. Aztán lassan megszokták az emberek, s még később kijöttek a nagy kísérlet árnyoldalai is. De haladjunk sorjában. A kiindulási alap ugyebár az volt, hogy a flamingók is rózsaszínűek, meg a sertések is. A fekete sertéseket ilyenformán eleve kizárták a kísérletsorozatból, bár inkább csak önmaguk megnyugtatására, azokat a párducokkal próbálták keresztezni, hatalmas kudarc lett a vége, villámgyorsan száguldó karcsú disznók születtek, először agárversenyen próbálkoztak velük, egy kis sminkkel simán elmentek agárnak, de nem gerjedtek eléggé a műnyúlra, viszont nem sokkal a rajt után már elkapták és felzabálták az igazi agarakat, a közönség pedig dühödten követelte vissza a fogadási összegeket. Így a pár kísérleti példányt cirkuszoknak adták el, ott legfeljebb az idomárt zabálják fel, arra meg nem lehet fogadni, így a közönség kifejezetten díjazza az ilyesmit. (Persze később nem csak az idomárt, a műlovart is fölfalták, sajna a lovaival együtt. Amikor viszont a táncoló mopszlik kerültek volna sorra, az érzékeny bohóc rájuk hívta a vadvédelmet.) A flamingó-sertés házasítással semmi ilyen probléma nem akadt, a szép, kicsattanó rózsaszín disznók tök nyugiban álltak fél lábon, akár naphosszat is. A fiatalabb egyedek a repüléssel is sikerrel próbálkoztak, többet közülük leigazolt a Pink Floyd (a rosszabbul repülő példányok az emlékzenekaroknál helyezkedtek el). Vitték őket mások is, mint a cukrot, sorban álltak az állatkertek, élénk érdeklődést mutatott a mezőgazdasági szektor, a fél lábon állás miatt ugyanis kiváló madárijesztőknek bizonyultak a… – kik is? Bizony a legnagyobb gondot a névadás okozta! Csőrös disznó? Pigmingó? Mind nagyon hülyén hangzott.

Pénteken (15-én) este kilenckor az HBO 2-n kezdődik a valaha talán jobb napokat is látott Terry Gilliam 2018-as műve, Az ember, aki megölte Don Quijotét.

Szombaton este ugyancsak kilenckor a Film Café leadja a Betörő az albérlőm 2004-es kiszerelését Coe­nék tollából. Nos, ebből az alkalomból el kell mondanunk, hogy ez a legrosszabb opció, mert hisz’ ki ne emlékezne az 1955-ös kiszerelésre, melyben maga Alec Guinness szédítette a nagyérdeműt, de az akkor még határozottan színésznek tűnő későbbi pojáca, Peter Sellers is nagyot ment. Mellettük a derék Tom Hanks és Marlon, nem a Brando, hanem a Wayans hát hogyan is rúghatnának labdába? De megmondom én maguknak a legjobb megoldást, e kiváló műalkotásnak, mármint a Betörő az albérlőmnek a jövő héten lesz a bemutatója Miskolcon Harsányi Attilával és Fandl Ferenccel, válasszák azt. Közben ezt azért álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ti. a Film Café promózza a miskolci színházat, hogy mik vannak! És még annál is mikebbek: éjjeli fél egy előtt a Paramount Channel hozza a heti kötelező Tarantinót a Kutyaszorítóban levetítésével.

Kedden a Cinemax 2 úgyszólván vacsoraidőben hozza A szent és a farkas c. Cannes-ban is kidekorált olasz filmet. A címből az ember a gubbiói farkasra gyanakodna, s ezt a vacsoraidő is alátámasztja, viszont a fülszöveg nem igazolja. Este fél tízkor a Duna belecsap a Happy Valley második évadába, úgyhogy maguk megint választhatnak: tévézés helyett Miskolc, Gubbio vagy Halifax.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.