tévéSmaci

Gyémántkakas

  • tévésmaci
  • 2019. december 14.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché keresztezték a flamingót a sertéssel, egy nagy marhaságnak indult az egész, de végül tudományos szenzáció lett belőle. Aztán lassan megszokták az emberek, s még később kijöttek a nagy kísérlet árnyoldalai is. De haladjunk sorjában. A kiindulási alap ugyebár az volt, hogy a flamingók is rózsaszínűek, meg a sertések is. A fekete sertéseket ilyenformán eleve kizárták a kísérletsorozatból, bár inkább csak önmaguk megnyugtatására, azokat a párducokkal próbálták keresztezni, hatalmas kudarc lett a vége, villámgyorsan száguldó karcsú disznók születtek, először agárversenyen próbálkoztak velük, egy kis sminkkel simán elmentek agárnak, de nem gerjedtek eléggé a műnyúlra, viszont nem sokkal a rajt után már elkapták és felzabálták az igazi agarakat, a közönség pedig dühödten követelte vissza a fogadási összegeket. Így a pár kísérleti példányt cirkuszoknak adták el, ott legfeljebb az idomárt zabálják fel, arra meg nem lehet fogadni, így a közönség kifejezetten díjazza az ilyesmit. (Persze később nem csak az idomárt, a műlovart is fölfalták, sajna a lovaival együtt. Amikor viszont a táncoló mopszlik kerültek volna sorra, az érzékeny bohóc rájuk hívta a vadvédelmet.) A flamingó-sertés házasítással semmi ilyen probléma nem akadt, a szép, kicsattanó rózsaszín disznók tök nyugiban álltak fél lábon, akár naphosszat is. A fiatalabb egyedek a repüléssel is sikerrel próbálkoztak, többet közülük leigazolt a Pink Floyd (a rosszabbul repülő példányok az emlékzenekaroknál helyezkedtek el). Vitték őket mások is, mint a cukrot, sorban álltak az állatkertek, élénk érdeklődést mutatott a mezőgazdasági szektor, a fél lábon állás miatt ugyanis kiváló madárijesztőknek bizonyultak a… – kik is? Bizony a legnagyobb gondot a névadás okozta! Csőrös disznó? Pigmingó? Mind nagyon hülyén hangzott.

Pénteken (15-én) este kilenckor az HBO 2-n kezdődik a valaha talán jobb napokat is látott Terry Gilliam 2018-as műve, Az ember, aki megölte Don Quijotét.

Szombaton este ugyancsak kilenckor a Film Café leadja a Betörő az albérlőm 2004-es kiszerelését Coe­nék tollából. Nos, ebből az alkalomból el kell mondanunk, hogy ez a legrosszabb opció, mert hisz’ ki ne emlékezne az 1955-ös kiszerelésre, melyben maga Alec Guinness szédítette a nagyérdeműt, de az akkor még határozottan színésznek tűnő későbbi pojáca, Peter Sellers is nagyot ment. Mellettük a derék Tom Hanks és Marlon, nem a Brando, hanem a Wayans hát hogyan is rúghatnának labdába? De megmondom én maguknak a legjobb megoldást, e kiváló műalkotásnak, mármint a Betörő az albérlőmnek a jövő héten lesz a bemutatója Miskolcon Harsányi Attilával és Fandl Ferenccel, válasszák azt. Közben ezt azért álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ti. a Film Café promózza a miskolci színházat, hogy mik vannak! És még annál is mikebbek: éjjeli fél egy előtt a Paramount Channel hozza a heti kötelező Tarantinót a Kutyaszorítóban levetítésével.

Kedden a Cinemax 2 úgyszólván vacsoraidőben hozza A szent és a farkas c. Cannes-ban is kidekorált olasz filmet. A címből az ember a gubbiói farkasra gyanakodna, s ezt a vacsoraidő is alátámasztja, viszont a fülszöveg nem igazolja. Este fél tízkor a Duna belecsap a Happy Valley második évadába, úgyhogy maguk megint választhatnak: tévézés helyett Miskolc, Gubbio vagy Halifax.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.