Tévé

Helyén kezelni

A Dal 2016

Interaktív

Habár megannyi józan ítéletű férfiú és asszony állásfoglalása szerint az élet kiszámíthatatlan, azért persze jócskán akadnak közös létezésünknek olyan pillanatai, amikor mégis képesek vagyunk jó előre kitalálni az éppen bekövetkezendőket.

Például ilyen pillanatok egész sorából áll össze évről évre az Eurovíziós Dalversenyt felvezető hazai nótaválogató, s voltaképp akár ugyanez mondható el magáról a nagy nemzetközi megmérettetésről is. A közmédia műsorkészítői meg a magyar könnyűzene örök reménységei (vagyis a korábbi, kereskedelmi tévés tehetségkutatók által kényszerpályára bocsátott fiatalok) ilyenkor látványosan nekiveselkednek, s a kötelező felhajtásból végül bombabiztosan lesz hat darab lagymatag szombat este a képernyőn, valamint egy „futottak még” jellegű eurovíziós szereplés valamikor úgy május táján.

Érthető okokból ilyenkor aztán a kritikus is közepes méretű kínban van, hiszen Tatár Csilla és Harsányi Levente összekényszerített párosa tavaly óta bizony éppúgy nem lett izgalmasabb és a megtárgyalásra méltóbb, akárcsak a magyar könnyűzene. Igaz, idénre legalább a zsűri eleddig oly problematikus összetétele megváltozott. A ma már megveszekedetten történészkedő Rákay, Csiszár, illetve Rúzsa Magdi helyére bekerült Zséda („számos arany- és platinalemez tulajdonosa”) és két másik „zenei legenda”, azonban a döntnökök között így is váltig Pierrot maradt az egyedüli érdekes és adekvát figura. Ő most is hajlandó szigorú, sőt mi több, érdemi szakmai értékelést adni, s még a mondatai is formásak, nem úgy, mint a zsűri napszemüveges doyenjének, aki tartósan hadilábon áll az egyes, illetve többes szám használatának egyeztetési kötelmeivel. Bár azért a középdöntőkre Pierrot is felpuhulhatott valamelyest, máskülönben nem osztotta volna ki élete deklaráltan legelső tíz pontját egy olyan produkcióra, amelyben az énekes, Vásáry André hangját a dal kétharmadában, mi tagadás, alig lehetett hallani.

A meglepően nagylelkű pontozás mögött persze rejlik ésszerű ok is: idén a szokottnál is inkább „Eurovízió-kompatibilis” számot keres a zsűri. (A pillanat, amikor mi alkalmazkodunk a nagyvilághoz!) Olyan versenyszámot tehát, amely körül show van, ahol nem hétköznapi, sőt akár egyenesen extravagáns az előadó, szóval, amely jó esetben feltűnést kelthetne majdan Stockholmban. A férfihangján a középdöntőben most jószerint hallhatatlan, majd szokott hangfekvésére átváltó, erősen kihúzott szemű Vásáry számára ez a megközelítés jól érezhetően kedvező, ahogyan kedvező a Parno Graszt számára is, mely szép múltú roma együttes az egzotikum kártyáját játszhatná ki az összeurópai publikum előtt. S kedvezni látszanak a körülmények a bő egy esztendeje a Rising Star zuhanykabinjából megismert Freddie-nek (azaz Fehérvári Gábor Alfrédnek) is, aki markáns vonásai és kidolgozott felsőteste mellé most nagy körítést és egy meglehetősen tipikus eurovíziós számot kapott a jó sorstól. Az előjelek szerint mindez elég is lesz a szombati döntő megnyeréséhez, ám azért e borítékolható sikert – az egyik kiesett versenyzőt idézve – nem árt majd „a helyén kezelni”.

Duna TV, február 20.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.