Rádió

Valaki felsír

Elindult a Karc FM

Interaktív

Ez a nap is eljött végre.

Szinte pontosan az ominózus simicskai kifakadás, a G-nap első évfordulóján indította el adását a renegát simicskisták rádiója. Mottója: Ami nyomot hagy. Vezetője, a Hír Tv legendás Páholyának emblematikus arca, egyben a Lánchíd Rádió volt főszerkesztője, Gajdics Ottó az indulást megelőző nyilatkozataiban egy minőségcentrikus közszolgálati rádió képét vázolta fel, ami egyebek mellett azért is nagy vállalás, mert a rádió vételi körzetének kiterjedése viszonylag szerény, a fővárosra és annak környékére szorítkozik. Persze, el tudjuk képzelni azt a közönségsikert és a közszolgálatnak azt a magas fokát, ami rövid időn belül indokolttá tehet majd egy körzetbővítést.

Hétvégén már fogható volt a próbasugárzás, de a valódi csatornanyitásra hétfő kora reggelig kellett várni. Végül hat előtt pár perccel felcsendültek a Himnusz hangjai, majd pontban hatkor Gajdics vette maga elé a mikrofont, hogy még kissé remegő hangon bejelentse: „Elindultunk.” A meghatottság könnyeit morzsolgatva azért érdemes az indulás előjátékát is felidézni. A 105,9-es frekvencián ugyanis tizenegy éven át a Gazdasági Rádió szolgálta ki hallgatóit, mígnem 2014 őszén az NMHH a rádiós tapasztalattal nemigen vádolható Hang-Adás Kft.-t hozta ki győztesnek. Jelenleg még a frekvenciapályázaton nyertes cég a tulajdonos, de Gajdics maga mesélte el a Magyar Időknek, hogy a kormánypárti napilap tulajdonosa, Liszkay Gábor hamarosan él opciós vásárlási jogával, és a Karc FM is megtér a közös kikötőbe.

A nyilatkozatokkal serényen aládúcolt indulás idejére a rádió ötletgazdái elfelejtettek a csatorna mögé tenni egy online platformot, így egyelőre minden információt empirikusan kell a hallgatónak beszereznie. Az első végighallgatott adásnap tanulságai alapján inkább a Lánc­hídra és a Klubrádióra jellemző „lassú víz partot mos” taktika érvényesül. Lomha, egy-két órás, élőbeszédre épülő műsorok váltogatják egymást, szemben mondjuk az InfoRádió pattogós negyedórákra szeletelt adásrendszerével vagy a Kossuth behemót infrastruktúrát igénylő, helyszíni riportokkal és magazinokkal, külföldi kapcsolásokkal és rádiójátékokkal színesített klasszikus műsorrendjével.

Akadt itt gazdasági műsor Kérdőjel címmel, ismeretterjesztő összeállítás Spájz név alatt, és Kódexre keresztelt beszélgetős magazin is. Ez utóbbi műsor volt talán a legkellemesebb élmény, igaz, elsősorban az Afrikáról nagy élvezettel beszélő Búr Gábor egyetemi tanárnak köszönhetően, és kevésbé a többször is figyelemre méltó kifakadásokat („a politikai korrektségtől gyakorta hányingerem van”) produkáló exlánchidas Vas István Zoltán műsorvezető miatt.

A nap üde színfoltja volt az a címmel külön el nem látott, egyórás beszélgetés, amit Gajdics maga vezetett le Pintér Dániel Róberttel (alias Pidro), aki a rádió technikai infrastruktúrájának kiépítését vezette. Itt tulajdonképpen a Karc FM beszélgetett önmagával: „Igaz, hogy ez ma Magyarország legmodernebb stúdiója?” (Gajdics) „Ha egy szóban kell válaszolnom: igaz.” (Pidro) „Olyan volt ez a kilenc hét [ennyi idő alatt készült el a stúdió az egykori Malév-irodában – K. D.], mint mikor az ember gyereket vár, és alig várja már, hogy felsírjon. Ez a pillanat ma reggel hat órakor jött el.” (Gajdics)

A valódi nehézsúlyú műsornak azonban kétségtelenül a Paláver című délutáni betelefonálós vitaesztrádot szánják. A jobboldali vagy polgári vagy akármilyen sajtó olyan klasszikusai fogják itt az étert karcolgatni, mint Bayer Zsolt vagy Huth Gergely. A nyitónapot az utóbbi kapta, első meghívottja pedig Kocsis Máté volt, akit a műsorvezető előszeretettel szólított keresztnéven, ezzel emelve a hallgatók komfortérzetét. Volt itt minden: jóízű kuncogással kísért gyurcsányozás, egyetértő csevej a büdös hajléktalanokról, az „úgynevezett jogvédők” emlegetése, a baloldal által félrevezetett pedagógusok, sőt még Puch László kamaszfia is előkerült, hogy ő milyen alapon tüntet. És Bayer még csak most érkezik, reszkethet a Lánchíd.

Karc FM, február 15.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.